Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
magasabb szintű párt- és államvezetés, illetve a megyei párt- és államvezetés egyaránt. A Veszprém megyében működő tsz-ek általában véve gyengék voltak. Az MSZMP Veszprém megyei Végrehajtó Bizottsága 1957. augusztus 21-i ülésén megállapították, hogy a megyében működő 81 termelőszövetkezetből harmincötben volt szakmailag képzett vezető, s mindössze harmincháromban volt naprakész könyvelés, a többiben az adminisztráció nagyon hiányos volt. Ez utóbbiak közé tartozott a felsöörsi Dózsa Tsz is, melynek jegyzőkönyvei csak töredékeiben maradtak fenn napjainkra. Ezen ritka dokumentumok közé tartozik az 1957. november 2i taggyűlés jegyzőkönyve. A dokumentum igen értékes korjellemző. A taggyűlésen az elnök feltette a kérdést a tagoknak: mindenki mondja meg, kíván-e maradni a közös gazdaságban, vagy nem! „...Mert ez így nem mehet, hogy a munkában csak 3-5 ember vesz részt!" Hosszú vita után 18 tag közölte, ők továbbra is a tsz-ben kívánnak dolgozni! Miután 12 tag a gyűlésen nem jelent meg, dönteni az ügyben nem lehetett. Egyöntetű a vélemény csak abban volt, hogy a tagok kérték a régi vezetőség leváltását, és új vezetőség választását. A jelölő bizottság Horváth Jánost és Hujber Józsefet jelölte elnöknek. A tagság titkos szavazással Hujber Józsefet választotta meg. Felsöörs község legnagyobb gondja továbbra is az ivóvíz kérdése volt. Az 1958. március 26-i tanácsülésen került először szóba - mint az egyetlen lehetséges megoldás! - egy törpevízmű építésének gondolata. Különösen nagy volt a gond az Újtelepen. Az itt kiosztott 42 házhelyen - 1945 óta csak kilenc lakóház épült fel, mert a vízhiány miatt az emberek nem mertek építkezni. Hasonlóan nagy volt a vízhiány az Öreghegyen is, ahová 2 km-ről hordták a vizet. Itt új kútra nem volt szükség, mert özvegy Klose Ferencné telkén volt egy bedőlt kút, amit kisebb összeggel rendbe lehetett volna hozni. 1958. január l-jével nagyjelentőségű esemény zajlott le a helyi termelőszövetkezet életében. A felsöörsi Dózsa Tsz egyesült a balatonalmádi Haladás Tsz-szel. A jogutód neve: Felsőörs Dózsa MgTsz lett. Az első közgyűlés 1958. január 4-én zajlott le. Ezen határozatot hoztak, hogy aki távollétét az előző napon nem jelenti be az elnöknek, vagy brigádvezetőjének, attól igazolatlan hiányság címén két munkaegységet levonnak. A következő - 1958. január 28-i közgyűlésen már két konkrét fegyelmi ügyet kellett megtárgyalni. Megtárgyalták Zsigmond József ügyét, aki „...két nap nem vett részt a munkában a szomszédok veszekedése miatt!" A vezetőség határozatára az illetőtől négy munkaegységet levontak. A másik ügy az volt, hogy Pálinkó István 1958. január 25-én a munkát nem vette fel. Ezért 17 db marha elszabadult, a köteleket elszaggatták. A fegyelmi bizottság határozata az volt, hogy Pálinkót részesítsék írásbeli megrovásban, és fizettessék meg vele a 17 db kötél árát. 371 1958. szeptember 16-án Kovács Józsefet bízták meg a községi tanács vbelnöki tiszttel, Rúzsa Antalt pedig a vb-titkári hivatallal kárpótolták. Az új vb-elnök - 1958. szeptember 19-én tartott - tanácsülésen bejelentette, hogy a tervezett törpevízművel kapcsolatban olyan sok műszaki- és pénzügyi akadály merült fel, hogy annak megépítését egyelőre el kell halasztani. Az újtelepi kút megépítése viszont feltétlenül szükséges, mert az már nem tűrhet halasztást.
