Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

taiban a vb-elnök arra kérte a tanácstagokat és rajtuk keresztül a község parasztságát, hogy „...a beadásra előírt kenyérgabonát, valamint takarmányt közvetlenül a cséplőgéptől szállítsák be a terménybegyűjtőhöz, mert ezzel is a béke ügyét szolgáljuk, s ez újabb lendületet ad a szocialista építésnek, erősíti a béketábort!" A cséplést követő gabona beszolgáltatásáról nem rendelkezünk adatokkal. Viszont az 1951. november 18-i tanácsülés adatai szerint az őszi betakarítást követő begyűjtési verseny nagyon eredményes volt. Csók Gyula vb-elnök lelkes beszámolója szerint: a községre kukoricából előírt mennyiség 250 métermázsa volt (leadtak: 303 métermázsát), napraforgóból a kötelező mennyiség 93 métermázsa volt (leadtak 153 métermázsát), burgonyából 150 métermázsa leadását írták elő (s leadtak 169 métermázsát). A tojás és a baromfi begyűjtésben a község továbbra is nagyon lemaradt. „Ezért a Községi Tanács V. B. - jelentette be a vb-elnök — a nem teljesítőkre kénytelen volt bírságot, illetve kártérítést kiszabni. A kiszabott kártérítés összesen: 20 601 forint volt. Ebből a kulákokra kiszabva: 10 276 forint, a dolgozó parasztokra kiszabva: 10 325 forint. Azonban a kiszabott kártérítésekből eddig csak 2090 forint lett befizetve! Az adóbefizetés terén ' is nagy lemaradások tapasztalhatók. A zálogolások befejeződtek legnagyobb részben. A lefoglalt zálogtárgyak transzferálása (elárverezése Szerző) folyamatban van, különösen a lefoglalt bormennyiség beszállítása folyik... A hátralékos dolgozó parasztok száma: huszonöt... Az őszi mezőgazdasági munkálatokban is lemaradások tapasztalahtóak! így különösen az őszi mélyszántás nem folyik abban az ütemben, ahogyan kellene. Ennek egyik fő oka az, hogy az aszófői gépállomás dolgozói nem teljesítik teljes mértékben a reájuk bízott feladatokat. Különösen ott a hiba, hogy jóformán teljesen gyermekek végzik a traktorszántást, s így a felelősséget sem lehet velük szemben felvetni!..." Súlyosan érintette a községet, hogy a község lakossága számára megtartható 1000 liter tej mennyiségét 1951 november hónapra 400 literre szállították le. így 1951. november 15-re a község lakossága részére nem maradt tej a beszolgáltatást követően: „így előállt az a helyzet - hangsúlyozta a vb-elnök -, hogy a község csecsemői, terhes- és szoptatós anyái részére a hónap második felére már nem lehetett hatóságilag tejet kiadni! Ez káros következményekkel van a családvédelemre, mert ha nem gondoskodunk a gyermekeinkről, a nemzet jövő generációjáról, úgy nem tudunk erős, egészséges nemzetet kialakítani! Azért erős kézzel kell a tejbeszolgáltatást szorgalmazni, illetve behajtani, mert ha a község a kivetett havi tejmennyiséget 100%-ban beszolgáltatja a tejbegyűjtőhöz, úgy a község tejben ellátatlani részére is biztosítva lesz a szükséges tejmennyiség!" A beadási kötelezettség akadozása azonban nemcsak az egyéni parasztságra volt jellemző. Az 1951. december 8-i tanácsülésen hangsúlyozták, hogy a Dózsa TSzcs is lemaradt a betakarítási munkákkal, és ebből adódóan a beszolgáltatásokkal. Azonban ennek az az oka, hogy jelenleg a 368 katasztrális holdon mindössze harminc tag dolgozik, a többi az állattenyésztéssel és a belső munkákkal van elfoglalva. Ennek egyetlen megoldása az volt - a vb-elnök beszámolója szerint -, hogy erősíteni kell a tagság létszámát.