Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig
csak I. István király híveinek!) meghagyott szállásföldjei; másrészt I. István király bel- és külföldi támogatóinak és híveinek adományozott birtokok voltak ezek. Kezdetben az egyházi intézmények - érsekségek, püspökségek, apátságok, világi és szerzetesi prépostságok, szerzetesrendek, káptalanok - kaptak birtokokat az I. (Szent) István király politikájával szemben álló törzs- és nemzetségfők elkobzott szállásbirtokaiból, majd ezek elfogytával a királyi birtokokból. Az Örs nevű királyi birtokokból - először - a veszprémi Szent Mihály egyház (a püspökség és a vele akkor még együtt élő káptalan) kapott földeket. A későbbi birtokperekben sokat szerepelt az az oklevél, amely szerint 1082. évben János veszprémi püspök engedélyt kért I. (Szent) László királytól, hogy a veszprémi egyház birtokait körülhatárolhassa. A határjárást Barnabás királyi jegyző és Gug bakonyi ispán hajtotta végre. Az erről készített oklevélben olvashatjuk az alábbi sorokat: ,,...Wrsy faluban az egyháznak van erdeje és nagy, közös birtoka, vannak harangozok, vincellérek... Az egyháznak van még másutt is birtoka, ami nincs ebben az okmányban feljegyezve..." 14 A szakértői vizsgálat már régen megállapította az oklevélről, hogy a XIII. században készített hamisítvány. Azonban kétségtelen, hogy korábbi feljegyzések alapján írták, s az egyház ténylegesen meglévő birtokait sorolta fel. Történeti forrásértéke elfogadható. Valamikor ebben az időben - a XI-XII. század fordulóján került Felsőörs földjébe az a kincslelet, amelyet 1895-ben Kövess Györgyné birtokán fordított ki szántáskor az ekevas. Egy edényben Nicephorus III. Botaniates (1079-1081) bizánci császár mintegy 18-19 db elektronból (arany és ezüst ötvözetéből) vert pénze volt elrejtve. Az ismeretlen időben és körülmények között elrejtett, és a szerencsés véletlen folytán előkerült pénzekből 6 db a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába került, 12 db pedig a mai napig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum numizmatikai gyűjteményében van (VBM.Num.66.29.1-13. leltári szám alatt). 15 Az első olyan adományt, melyet egyházi személy ajándékozott a veszprémi Szent Mihály egyháznak - az 1131. esztendőből ismerjük. Egy Fila nevű kanonok - korábban Őrsön élő szabad magyar - volt az adományozó. A napjainkig meglévő és a veszprémi káptalan magánlevéltárában őrzött adománylevél az alábbiakat tartalmazza; természetesen latin nyelven fogalmazva: „...Én Fila, örökösök hiányában a királytól engedélyt kaptam ami jogos is -, hogy javaimról rendelkezzem. Tehát a jövőre vonatkozólag (ekként) gondoskodom. Örs nevű birtokomat („...predium meum quod Vrsu nominatur...") a rabszolgákkal és a szabadosokkal (ti. a felszabadított rabszolgákkal - Szerző), a házakkal és szőlőkkel együtt Szent Mihály monostorának adom... Tehát bárki, ha ennek a rendelkezésnek vagy királyi engedélynek elleneszegülne, legyen Szent István király ítélete vagy átka alatt. Ezen ügynek intézője Petku fia Izsák; végrehajtója Bratiszló, jegyző: Saul, irnok: Zakeus, a tanúk pedig: Barnabás és Fábián, meg az összes tanúk." Hogy ez a föld hol terült el - az akkor még egységes Örs területén: a mai Alsóörs vagy a mai Felsöörs körzetében? - semmiféle adattal vagy támponttal nem rendelkezünk.
