Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

5. FEJEZET FELSÖÖRS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN (1941-1945) A község hadköteles férfi lakosságát elsősorban az 1942 februári mozgósítással hívták be katonai szolgálatra, túlnyomórészt a soproni 4. honvéd gyalogezredhez, illetve az annak alárendelt veszprémi 4/III. és 34/III. zászlóaljakhoz. Ezek a csapatok - a soproni 7. könnyű hadosztály kötelékében - 1942. május-júniusában a doni arcvonalszakaszra kerültek. Egyetlen katonáról tudunk, akiről még a hadijelentések is beszámoltak: Pohl József molnársegédről (sz.: 1917-ben Felsőörsön). Minden valószínűség szerint a 4. honvéd gyalogezred egyik alegységének páncéltörőágyú irányzója volt. Az 1942. nyári nagy harcok során tüntette ki magát: „...Vitézségi éremmel tüntetett ki kilenc honvédet a hadseregparancsnok! - írta meg a Függetlenség című újság - ezek egyike volt „...Pohl József tizedes, az egyik páncéltörő ágyú irányzója két szovjet harckocsi közül az egyiket közel engedte és harcképtelenné tette, a másik harckocsira pedig olyan halálos tüzet indított, hogy az is kénytelen volt tüzelését megszüntetni." Ez a bátor katona - 1942 szeptemberére - eljutott a Don folyóig, s az 1943. január 12-ét követő szovjet áttöréskor ismeretlen körülmények között hősi halált halt.

339 Pohl József neve a tizedik abban a névsorban, mely márványba vésve sorakozik azon a hősi emlékművön, melyet 1990-ben állíttatott a község lakossága. A többi hősi halált halt katona: Angyal Flórián, Angyal József, Borzák Imre, Bugovics Ferenc, Csapó Kálmán, Holczhauser János, Mecséri Gábor, Nagy Lajos, Pecze Gyula, Pohl József, Somogyi Imre, Somogyi Károly, Steiger Lajos, Sveizgut Antal, Szecsődi Károly, Szecsödi József, Tálos Gyula, Tálos Zsigmond hősi halálának körülményei ismeretlenek. Vass Kálmánt a bevonuló szovjet katonák lőtték agyon kishegyi házánál. Az 1943-1944. évi népszámlálási adatok szerint Felsőörsnek 919 lakója volt. Pontos adatokkal nem rendelkezünk, hogy ezek közül mennyi volt a zsidó vallású polgárok létszáma. Valamennyiüket deportálták 1944 júniusában. Azoknak a neve - akik soha nem tértek haza - ugyancsak ott szerepel a hősi emlékmű márványtábláján: Sebők Miklósné, Sebők Erika, Spitzer Dezső, Spitzer Dezsőné, Ungvári Béláné és Wermer Julia. 1944 nyarán - id. Bartl Kálmán írásos feljegyzése szerint - Juszth István prépost zsidó munkaszolgálatosok alkalmazásával feltárási munkálatokat végzett a régi templomon. A toronyalj déli oldalán lévő - ekkor még befalazott - fülkét kibontották. A fülkében női csontvázat találtak, minden melléklet nélkül.

340 Ugyancsak a nyári hónapokban a templom tornyából - hadi célokra - elvitték az 1925-ben felszerelt 186 kg-os harangot. A háború közvetlen szele - 1944 nyarán - az amerikai légitámadások során érintette a községet. Április 3-tól kezdve számtalanszor húztak el a Balaton légterében a támadó vagy a támadásból visszatérő amerikai bombázórepülőgép kötelékek. Július 7-én déli 12 óra 30 perc körül - északi irányból, Veszprém felől - egy, a kötelékétől elszakadt, magányosan repülő, sérült és füstölve égö B-24. „Liberator" típusú amerikai négymotoros bombázórepülőgép jelent meg Felsőörs északi légterében, mintegy 1700