Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
rom tagját - Bakk Gábort (református), Pozsgai Józsefet (református) és Rúzsa Antalt (r.katolikus), mint gyanús egyéneket fogolytáborba vitték. 1920 elején hazajöttek, március végén azonban újra elvitték őket." Mindhármukat a zalaegerszegi internálótáborba hurcolták, s ki akarták őket végezni. A községben birtokos dr. Köves Emil székesfehérvári törvényszéki elnök azonban közbenjárt értük, s mindhármukat megmentette. 325 Az 1920-as évek - az egyre növekvő gazdasági gondok közepette - eseménytelenül teltek. Egyetlen jelentősebb esemény zajlott le: 1921. augusztus l-jén - a lakosság közadakozásából - a préposti kúria előtti téren felállították az első világháború hősi halottainak emlékművét. Az egyszerű kőkereszt formájú emlékművet Nagy János veszprémi és Győri Miklós balatonalmádi kőfaragók készítették. Eredetileg a kereszt felirata csak enynyi volt: „Föltámadunk! Az 1914-1918 világháborúban meghalt felsöörsi hősök emlékére emelték a r.kat. ifjúság közreműködésével a jószívű adakozók. 1921." A hősök neveit majd csak 1938-ban vésette fel a kereszt jobb és bal oldalára Horváth Lajos prépost. 326 Az 1922. év központi kérdése a takarékoskodás volt. Ennek első megnyilvánulása az volt, hogy az 1922. november 18-i közgyűlésen a képviselőtestület bejelentette: a balatonfüredi orvosi körből kiválik, s Csopak székhellyel egy új orvosi kör létesítését kérelmezi a törvényhatósági bizottságtól. Indokul hozták, hogy a balatonfüredi orvosi kör székhelye 12 km-re van Felsöörstöl, s „...a körorvos havonta csak egyszer teljesít hivatalos látogatást, s ennek egyszeri fuvardíja a jelen körülmények között 1200 koronát tesz ki. Miután Csopak község csak 7 km-re fekszik ide, szükség esetén sokkal rövidebb idő alatt lehet a körorvost elhozni. A község lakossága különben is vagy a Csopakon lévő magánorvost hívja, vagy pedig Veszprémből hoz orvost megbetegedés esetén, mert sokkal közelebb van." 1922. december 14-i közgyűlés vitáján a képviselőtestület - a rohamosan kibontakozó inflációra való hivatkozással - megtagadta a körorvosnak, a körjegyzőnek és a postamesternek fizetendő ún. „beszerzési segély" kiutalását. Egyidejűleg megtagadták a postamester évi 552 koronás (állam által fizetett) lakbérének 4000 koronára való kiegészítését is. Ezt csak akkor vonták vissza, mikor a postaigazgatóság bejelentette, hogy a lakbérkiegészítés megtagadása esetén megszünteti a felsöörsi postahivatalt. A képviselőtestület ugyanekkor határozatot hozott arra nézve is, hogy miután a községben hegyközség nincs -, a határban lévő pincéknek állandó őrizetéről az érdekelt gazdák gondoskodjanak. Javasolták, hogy — takarékossági meggondolásokból - ők maguk tartsanak felváltva állandó őrséget. Ennek megszervezésével és ellenőrzésével a képviselőtestület - az 1923. évre - hegybírói minőségben az alábbiakat bízta meg: Öreghegyen idősebb Vass Istvánt, a Kishegyen idősebb Vass Györgyöt, a Főszőlőkben és a Potza-dűlőben Korpádi Gábort. 327 1923 áprilisában - 1790 óta újra! - felvetődött az óhaj, hogy a balatonfüredi járást csatolják Veszprém vármegyéhez. A felsöörsi képviselőtestület „...tekintve, hogy a község földrajzi és gazdasági helyzete ezt felettébb megkívánja! — csatlakozott a mozgalomhoz."
