Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

Antal Péter után Mórocza Lajos utóda birtokol 1/4-ed sessiót. Antal Sámuel utóda jogával Miklós Mihály birtokol 1/4-ed sessiót, ami összesen két sessió. A nemes Bolla-család és oldalágai összesen egy sessiót birtokoltak Fel­sőörsön 1858-ban, az alábbi elosztás szerint: Bolla Ignác, András testvéreik jogával is bírtak: 6/12-ed sessiót, Bolla János birtokolt: 3/12-ed sessiót, Csapó János birtokolt: 2/12-ed sessiót, Erdélyi Sándor József maradékai bírtak: 1/12-ed sessiót, ami összesen egy sessió. Mészöly István örökösei (akinek anyja Tóthy Zsuzsanna volt) fél sessiót birtokoltak, a hajdani Tóthy-féle régi egész nemesi kúriának északi felét (melynek északi szomszédságában egy prépostsági jobbágy-hely terült el). A régi sessió déli felét (53. sz. topográfiai megjelöléssel) - ugyancsak fél sessió nagyságban - Rosos Károly birtokolta. A Mészöly-örökösök (52. topográfiai számú) házától délre volt nemes Kovács-család fél sessiója, melyet korábban nemes Kovács István vásárolt meg néhai Antal Sámuel unokáitól. A Mórocza-család - a 136., 137. és 138. Top. számok alatt - egy egész nemesi házhelyet birtokol. Itt lakott 1858-ban Mórocza Károly királyi szolgabíró úr és osztályosai. A telken még két nemesi zsellérház is állott. A másik Mórocza-féle nemesi házhelyet a református egyház birtokolta: lévén rajta régi temploma, iskolája és igen szűk parochiális épületei. A harmadik Mórocza-féle nemesi sessiót Gelencsér András birtokolt zálog­ban. Itt volt még Kopácsy József úr (Pest kerület m.kir. főtörvényszéki el­nökének) három része is. 96 Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1859. szeptember 23-án a községben járt Römer Flóris történész: „...Megnéztem a sajátszerű homlokzatú - ko­ra román időszakba eső - templomot. Ennek a prépostságnak első hiteles említése 1258-ból való - faragványait Eitelberger úr ugyan durváknak ne­vezi, azonban mi mégis, minthogy e durvább emlékből is kevés maradt fenn, igen tiszteletre méltó maradványnak tekintjük, és szívből sajnáljuk, hogy üszkös tetejű tornya a külső, valamint az oltárfülkék közé fészkek gyanánt rakott karzatok e templom belső méltóságát és egyszerűségét za­varják. Halhatatlanná tehetné magát valamelyik prépost úr, ha ezen, Örs dicső nemzetségének ájtatos buzgalmát örökítő, Veszprém megye egyik legdíszesb régiségét eredeti alakjába visszahelyezné! Felső-Örs olyan pontja hazánknak, melyen évenkint ezren vonulnak keresztül a balatoni édenbe zarándoklók; az anyag a határban található, a részvét pedig ily mű iránt az egész megyében könnyen ébreszthető. Mórocza János felső-örsi lakos szőlőjében egy pár év előtt nagyobb számmal találtattak vastag, két lábnyi hosszi római téglák, sőt a legna­gyobbik, melyet eddig láttam, a négy négyszöglábnyit, melyet a megyei fő­nök ő nagysága, egy római kőoszloppal együtt, múzeumunknak ajándé­kozni kegyeskedett, ugyan azon szőlőből ásatott ki. Hallottam Bezerédy főbíró úrtól, miszerint még - legalább a rajz szerént azt kelle ítélnem ­egy egész hypocaustum (a fűtendő helyiség alá épített sokoszlopos tér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom