Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

szentelte fel. A következő fakereszt a község nyugati szélén, a temetőben állt. Állíttatta néhai Vajky György prépost. A harmadik fakereszt a község délnyugati részén, a Mikepalota-puszta helyén volt, Niklesz János prépost adományából. A kőkereszt a falutól keletre állt. Tekintetes Antal Ferencné háza elé, tekintetes Dallosné asszonyság fundusára állíttatta a Füredi út mellé 1827-ben Buzer Éva Oroszi Imréné. A jegyzőkönyv a temetőről azt írta: „...hihetőleg néhai Padányi Bíró Márton idejében (1729-1745), a közmezőből szakasztották ki". A temető fel volt szentelve, be volt kerítve, és a temetkezés sorban, válogatás nélkül történt benne. Egyedül csak a katolikusok temetkeztek itt. A reformátusok temetője a szomszédban terült el. Míg az egyházlátogatási jegyzőkönyv csak megemlítette a tanítóval kapcsolatos legfontosabbakat, egy 1846/47. évi összeírásból megismerhetjük a felsöörsi római katolikus iskola tananyagát. A tanítási évek sorrendje fordított volt, mind az manapság szokásos. A gyermekek az első évben a 3. osztályba jártak, majd ezt követte a 2. és az 1. osztály. A fiúk tananyaga: 3. osztályban „betűismerést, és elméjekhez képest ismereteket (ti. tanultak) vallástanbul." 2. osztályban „...rövidebb kivonatot (tanultak) a keresztény tudományból és a Szent írásból; írást, olvasást, betűfoglalást és némely nemét a számolásnak" (tanulták). 1. osztályban a „...Szent írásból az Újszövetséget; a mezei rendőrséget, földleírást, négy közönséges nemét a számolásnak, írást és olvasást" (tanultak). A leányok tananyaga: 3. osztályban ugyanaz volt „mint a fiúké". A 2. és 1. osztályokban „...a szentségektől az utolsó kenetig, a bibliából: a szentírást Krisztus mennybemeneteléig; számtant, írást, olvasást" (tanultak).

279 Egy 1848-ból fennmaradt javadalmazási kimutatás szerint ebben az esztendőben 32 fiú és 24 leány után kapott a tanító 64 forintot és 24 pozsonyi mérő (1495 liter) gabonát. Mint bizonytalan jövedelem volt feltüntetve: 6 forint 20 krajcár. Az utolsó tíz év átlagos jövedelme alapján Szántó János mester (tanító) átlagos évi jövedelme 52 forint 48 krajcár volt. Egyéb járandósága: bor („...a collectábul mit kaphat...") és másfél öl fa, azonkívül „szabad faizás" (erdöhasználat). Említés történt még fél hold szántóról és 18 négyszögöl kertkről, tovább a stólajövedelmekről (keresztelő, esküvő, temetés), amelynek összege valószínűleg azonos volt az 1846. évivel.

280 Egy 1848. évi lélekösszeírás szerint Felsőörsön 653 ember élt. Még mindig a reformátusok voltak abszolút többségben: 385 lelket számláltak, míg a katolikusok száma 251 személy volt. Ebben az évben jegyezték fel először a faluban letelepedett izraeliták számát: 17 lélek élt a községben. A helyi református gyülekezet az 1840-es években is - Perei János és Faa István lelkipásztorok vezetésével - folyamatosan készült egy új és nagyobb templom építésére. A pénzbeli felajánlások és adományok állandóak voltak, de építkezésre majd csak a század végén került sor. 1847-ben Zala vármegyében újra összeírták a nemességet.

282 Az Antal-család öt ágból állt már: Antal Dániel (Péternek, Péter fiának a fia), fiai: Antal Péter (Péternek, Péter fiának a fia), fiai: -