Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

6. Kérdés: „Mi némü és hány napi robotot és hány marhával szolgált eddig minden Jobbágy? Tovább az robotra való menés és jövés bé számíttatott-e a robotba, vagy sem?" Válasz: „Valamint hogy ezen két Földes Uraság Jobbágyinak semmi Urbáriuma avagy Contractusa magok Földes Urukkal nem volt, úgy szintén az robotnak dolgában semmi módgya, regulája, s száma eddig nem volt, hanem ki többet, ki kevesebbet (: az mint az idö és szükség magával hozta :) robotolt akár Vonyós Marhával, akár gyalog. Mivel pedig az Robotot az Helység határáig tették, se jövés, se menés nem acceptáltatott." (p.u., Á.u.) „Valamint hogy ez Talliánné Asszonyom Jobbágyinak semmi Urbáriuma vagy Contractusa, úgy a robotnak semmi maga regulája vagy száma mind eddig nem volt, hanem ki többet, ki kevesebbet - az mint az idö magával hozta - robotoltak, mind Vonyós Marhával, mind gyalog." (T.u.) „Minden egész heles (telkes) Jobbágy az Urbárium szerént négy Marhával és három szekerével esztendőt által 52 napot, avagy ha úgy kívántatott a helyet 104 napi kézi munkát szolgálni tartozott. Ha pedig csak két vonyós marhával ment is robotra, csak egy napi gyalogrobotban imputáltatott. A robotra való menést és vissza jövetelt, ami illeti (: ha Veszprémbe parancsoltatott robotra mennei :) mivel ezen Helység csak egy vagy legföllebb másfél órányira distal Veszprémtül, a Nemes Káptalan mindenkor úgy kívánta, hogy nap keltétül fogva nap nyugottig robotolyanak, mindazonáltal ha bár később érkeznek is, egész nap számoltatik, s következendőképpen az jövetek acceptáltatott. Ha pedig messzebb köllött nekik menni, mind menetelek, mind visszajövetelek imputáltatott." (V.k.) 7. Kérdés: „Kilenced ekkoráig adatott-e az határban lett Termésbül? melly időtül fogva? és mifélébül? És ezen adó ezen Vármegyében lévő más Uraságoknál vagyon-e szokásban? azon fölül más adózások nevezete alatt mindenekkoráig mit szoktak az Parasztok magok Földes Urának akár készpénzül, akár in natura (természetben) adnyi, s azon adózás mibül állott?" Válasz: „Az mezei Termésbül semmi kilencedet még eddig nem adtak, hanem csak tizedet. Az Boraikbul mindazonáltal az Fölső Örsi Prépost Úrnak járó Dézsmán kívül Talliánné Asszonyomnak mint Földes Asszonynak némelyek egész kilencedet, némelyek felet, némelyek pedig Hegyvámot adnak az egész Szőlő Hegyekrül. Mit szoktak pedig az roboton kívül adózás képpen adnyi, az 3-dik punktumra meg mondották!" (p.u., Á.u., T.u.) „Még akkoráig a T. Uraság ezen Helységbeliektől semminemű termésekből kilencedet nem vett, minthogy e tájon más Földes Uraknál sem volt Ususban (szokásban), hanem a decimát mindenekbül kiadták. Az Adózásnak nevezete alatt pedig az Robotnak megváltásáért 16 forintot fizettetett. Egy sörtést vagy a helett öt öreg pint vajat, ezen kívül minden Gazda egy Ludat, két tyúkot, tíz Tojást, a Zsellér pedig egy Csirkét tartozott adnyi. Az Uraság decima gabonáját- s borát Veszprémbe vinni, szénahordásban, kaszálásban, vetésben, szőlőkapálásban, s egy szóval amire kívántatott, elöl állni tartoztak. Az Urbárium föl állításátul fogva mindazon által