Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

6. Mindenszentek napja tájban (november 1. - Szerző) minden szőlős­gazdának a hegymester házához be kell jönni és hite szerint megvallani, hogy az elmúlt évben valakit valahol káros helyen a szőlőben, gyü­mölcsösben látott-e, ha okát adni nem tudta: a büntetése 4 forint. Ha az esküdtek kedvét keresi, alkudhat, ha a bírságot nem akarja megadni a föl­desúrnak vagy tisztjének, azt jelenteni kell. Ekkor ők szedik be. 7. A sokféle út a szőlőben káros, ezért minden ember az ő régi útját használja. Ha más utat használ, a büntetése egy forint. A hegymesterhez vagy esküdthöz mehet más úton is. 8. A tolvaj büntetése 24 forint, melyből 20 forint a földesúré, 4 a közsé­gé... Ki pincét tör fel vagy nagyobb lopást követ el, azt el kell fogni és a föl­desúrnak átadni, aki a vármegye tömlöcébe küldi... A paráznaság háza­soknál 24 forint, szabad személyeknél 12 forint, melyből két rész az urasá­gé, a többi a községé. Az orgazdákat kétszeresen büntetik. 9. Ha idegen embert találnak a szőlőben, azt megfoghatják, a hegymes­ter és az esküdtek egy forint bírságra ítélhetik. Ha valaki látja a tolvajt, de egyedül nem bír vele, segítséget hívhat. Aki nem segít, annak bünteté­se 4 forint. Ha bujkáló személyeket vadászni látnak, fogják meg, a puská­jukat vegyék el. Ez a szölőpásztorokra is vonatkozik, mert Szent György naptól szüretig senkinek nem szabad vadászni. 10. Marhát a szőlő aljában vagy a szőlőben őrizni nem szabad Szent Györgytől Szent Mihály napig. Ki ott találja a disznót - feles kártételben ­elviheti. Ha nem tudja, hogy kié, vagy behajtani nem tudja, megölheti és a hegymesternek jelenti... Ha öreg marha, tehén, ökör vagy ló a károkozó, a kárt meg kell becsültetni és a károsultat ki kell fizetni... Ha valaki szánt­szándékkal behajtja a marhát a szőlőbe, a marhát be kell hajtani és a büntetése 24 forint. Ebből két rész az uraságé, egy a községé. 11. Kik a szőlőhegyen egymást gyalázzák, 4 forint a büntetésük. Ha vért is ontanak, 12 forint, melyből a sértett a testsebéhez képest kártérítést kap. Ha kardot vagy puskát fog valaki, azt megfoghatják, majd az uraság­hoz vagy tisztjeihez viszik. 12. A mesgyeszegés büntetése 4 forint. 13. Mikor a gyümölcs érik és az uraság abból akar, a hegybírák és a hegymesterek megengedhetik, egyébként nem szabad. A hegybíráknak, hegymestereknek és pásztoroknak nem szabad a fát megrázni és a gyü­mölcsöt hazavinni. Nem szabad egyik szomszédnak a másikéba átmenni, sem szőlőt, sem gyümölcsöt szakítani vagy felszedni 4 forint büntetés ter­he mellett. 14. Ki a gyepűjét vagy kapuját meg nem csinálja és ezért a marha ezért kárt tesz, az 3 forint bírságot fizet. 15. Ki a gyepűjét kijjebb teszi, 24 forint a bírsága. Ebből 20 forint a megkárosítotté, 4 forint a községé. 16. Ha valaki tüzet csinál és ebből kár keletkezik, az uraságnak 4 forint, a bíráknak 2 forint jár, s a kárt is meg kell fizetni. 17. Hogy a távollévő (szőlőtulajdonosok) kárt ne szenvedjenek, a hegybí­rák ellenőrizni tartoznak. Amennyiben a vincellér vagy szőlőmunkás ká­ros munkát végez, úgy 12 pénzt (dénárt) fizet. Ha a kár nagyobb, úgy a gazdát értesíteni kell. Csak férfi szőlöpásztorokat szabad tartani, aki sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom