Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

42 NÁDASDY TAMAS főispánnak, a jószágaitól megfosztott és lefejezett országbíró fiának nem volt birtoka Somogyban, hanem bérben birta az esztergomi káptalan tapsonyi uradalmát. — NICZKY GYÖRCYÖÍ nejének. SVASTICS JuLiANNÁnak a berzencei uradalomban való joga hozta Somogyba, ahol a vármegye nótáriusa lett 1717-ben. V. ö. 65. jegyzetünket. — A birtokos nemes családok közt említett DESEÖ (szentviszlói) 1726-ban Nagygomba község és Kelevíz puszta birtokosaként szerepel. — A GóRl név nyilván a sopronmegyei GUARY családéval azonos, melynek Gábor nevű tagja, aki később, 1736ban, FESTETICS KRISTÓF után alispánjelölt volt, 1726-ban Kadarkút %-ki, Sárdot és Simonfát bírta. 43 A BÉL MÁTYÁS korabeli 3 somogyi járás 1753-ban egy negyedikkel, az igalival szaporodott. 1800-ban 5 járás volt már: Kaposvár, Szigetvár, Igal, Marcali és Babócsa székhellyel (e kettőre osztották fel a korábbi kanizsai járás területét). Félszázad multán 7 járási székhely van: Kaposvár, Szigetvár, Igal, Marcali, Ihárosberény, Karúd és Nagyatád. Az alkotmányos uralom helyreálltával, 1870-ben új közigazgatási beosztás történt és 7 járás helyett 8-at alkotnak, az ihárosberényinek Csurgó lesz a székhelye s Északsomogy közepének igazgatására új járást hasítanak ki, Lengyeltóti székhellyel. A századfordulókor a barcsival együtt már 9 járása van Somogynak. V. ö. LUKÁCS KÁROLY: Balatonmegye és Balatonjárás. Magyar Szemle, 1940. aug. 44 Mint a gazdag SALLER JUDIT hozománya, a falu határának nagy része a Georgicon-alapító FESTETICS GYÖRGY gróf birtokába került, 1720-ban 9 jobbágy háztartást írtak itt össze; 1828 : 711 lakos. 46 Bérén — BÉL szerint tehát — a szláv „bereg" szóból eredne, mely partot jelent. — 1720-ban 14 adózó háztartása volt. — 1703-ban Fánch-Berény néven a SANKÓcsalád birtoka. 1726-ban Károly király egyik kedveltje, HARRACH gróf nyer rá adományt. 1727-ben már a HuNYADYaké és ma is a grófi család birtoka. 1828-ban 695 kat. vallású lakosa volt. 46 A XVI. században a KERESZTÚRI családé. Az 1634-ben horvát földről Vasmegyébe költözött FESTETics-családnak első balatonparti birtoka. Festetics I. Pál BATTHYÁNY ÁDÁM németújvári várának várnagya, majd íródeákja, később tiszttartója lett. Egyetlen fia, II. Pál BATTHYÁNY KRISTÓF dunántúli főkapitány tisztje, 1686-ban, Buda visszavételénél BATTHYÁNY ÁDÁM huszárezredének kapitánya, 1698-ban szerezte meg a két Kisfaludy-leány: BEZERÉDJ PÁLNÉ és MEZŐSZEGEDY BÁLINTNÉ vörsi, keresztúri és böhönyei birtokait. Az ő legkisebb fia volt FESTETICS KRISTÓF (1696—1768), aki oly sűrűn szerepel BÉL MÁTYÁS földiratában, s aki Gersei PETHŐ JÁNOS örököseitől előbb zálogba vette, aztán megvásárolta keszthelyi és egyéb balatoni birtokaikat. Sok évi huzavona és pereskedés után 1741-ben erősítette meg a királyné F. Kristófot Keszthely, Rezi, Tátika, Vonyarc, Győrök, Fenék, Toraaj stb. birtokában. — Az 1720-i összeírás Kereszturon 10 adóköteles háztartást számolt; 1828-ban, Lud. NAGY stat.-ja 442 lakost tüntet fel. 47 Mindezek, úgy mint Berény, Szemes és Szárszó előbb SANKÓ, majd 1726-ban Harrach-birtokok voltak. (V. ö. 41. jegyzeteket.) 48 A ma 2300 lakosú Fonyód csak 1906 óta önálló község, addig Lengyeltóti pusztája volt, de Fényes szerint már 1840-ben 120 lakossal. 49 Boglár nem szerepel a falvak felsorolásában, mert ez időben nyilván még nem volt önálló község; téves Janó állítása, mely szerint csak azért hiányzik az 1715-i és 1720-i összeírásból, mert kúriális község volt, csupa adómentes nemesi lakossal. Az 1726-i birtokösszeírásban Rendesi BÁRÁNY birtokolja Boglár és Visz pusztákat. Ugyanígy 1736-ban a veszpr. káptalan beiktató oklevélben. — 1772-i helységnévtárban már falú. — 1828-ban lélekszáma 275, mely egy évszázad alatt megtízszereződött, vasútja, közútjai, piaca és fürdője miatt. 50 Az 1715.-i összeírásban Szántód falu 6, 1720-ban már csak 3 nem-nemes háztartással szerepel. Zamárdi mindkét összeírásból hiányzik. JANKÓ szerint Zamárdi 1720-ig még pusztája volt Szántód falunak, de 1763-ban már önálló község. Ez összevág a JANKÓ