Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Mária Terézia, a hétéves háború tanulságától indíttatva, az egész birodalom katonai térképészeti felvételét rendelte el, 1 : 28.800 arányban. A történeti földrajz tanulmánya szempontjából az látszik fontosnak, hogy a természeti tájnak kultúrtájjá való átalakulása, a mi Balatonvidékünkön főleg a vadvizek szabályozása során milyen tájelemek eltűnése vagy felmerülése olvasható ki a térképekből. Ebből a szempontból e helyen csak Bél kezdetleges vázlatának arra a részére mutatunk rá, ahol a későbbi Kisbalaton medencéjébe egy „Tszop" nevű szigetet rajzolt. Ez a sziget KRIEGER Sámuel 1776-i (KOGUTOWÍCZ szerint 1779-i) részletes, mérnöki szabatossággal rajzolt Balaton-térképén ..Iszép" (CHOLNOKY szerint talán Izsép?) néven szerepel. Ez a sziget, amely DORNYAY Béla Kisbalaton-történetében nem fordul elő, a XIX. század első évtizedeiben még megvolt e néven, amint ezt LEIBITZER János 1814. évi balatoni hajóiítjának (Keszthelyről Kenésére és vissza Festeticsek 3 vagon sót befogadó vitorlásán) leírásában olvassuk: „Rechts die znr Einsamkeit einladende Insel ISZOP, mit ihreii Süberpappeln ..." (Erneuerte Vaterl. Blátier, 1816.) JANKÓ János helynévgyüjtésél>en is megtaláltuk Balatonszentgyörgy helynevei közt az ISZAPI legelőt, mely az összezsugorodott Kisbalatonban sziget jellegét már rég elvesztette. 3. A kézirat. A .,Notitia" 82 kötetet kitevő kéziratának csak mintegy ötödrésze került sajtó alá. A többit a nélkülözést szenvedő özvegytől BATTHYÁNY JÓZSEF kalocsai érsek, később esztergomi prímás, LAJOS nádor korábbi zalai főispán fia vásárolta meg 1600 frt-ért. Pozsonyból a kéziratgyűjteményt hajóval Kalocsára szállították 1770-ben. Néhány ládába a hajósok gondatlansága folytán víz ömlött be, amitől a kéziratok súlyosan megrongálódtak. A tudománytisztelő érsek gondosságát mutatja, hogy kicsomagolás után lemásoltatta a rongált kéziratokat, mielőtt még teljesen olvashatatlanokká váltak volna. 1771-ben MILLER JAKAB kapott megbízást, hogy a kéziratokat rendezze és regisztrálja. A következő évben LUKAFALVI SZARKA FERENC vette a kéziratokat munkába és a három balatoni vármegye „Notitia"-iba revízió címén bele is „javított" és — legalább ez biztosan megállapítható — az igazgatásról szóló fejezeteket korszerűsítette. Valószínűleg a birtok- és családtörténeti részben is eszközölt némi változtatást, amennyire a zalamegyei Csobánc várának történetét megtoldó, saját családját emlegető részből következtethetünk. Amint MlLLERnak a BÉL-kéziratokról SCHEDIUS professzor lapjába írt ismertető cikkéből értesülünk (Zeitsch. von und für Ungern. 1802. Ií. 208—14), Kalocsáról a „kincseket" 1776-ban Pestre vitték, ahová az esztergomi prímássá lett érsek lakását áttette. Itt CALOVINO JÓZSEF nevű könyvtárosával rendeztette és katalogizáltatta könyv- és kézirattárát, mert az volt a szándéka, hogy ezeket nyilvános használatra engedi át. A nagyérdemű mecénás halála (1799) megakadályozta e terv végrehajtását, és az egész gyűjtemény újra Pozsonyba került, a káptalanhoz, hol CALOVINO kanonok és könyvtáros gondozta azt tovább is. Batthyány bíboros még a nyolcvanas években szerette volna a kiadatlan Notitia-kat sajtó alá rendezni, de a felkért három tudós (BENCZÚR