Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Második szakasz: E járás falvairól

említett kuriális falut, Csöglyét, amelynek tudniillik,- hogy elődeik emberemlékezet óta valóságos és békés használatában, uralmában és folyamatos bírásában voltak, az egész Veszprém vármegye tanúbizonysága alapján igazolták, az egész és teljes nemesi birtokukhoz, Csöglyéhez fűződő egész királyi jogot valamennyi bármilyen néven nevezendő hasznukkal és tartozékaikkal új adomány címén nekik adta és juttatta igaz határjeleik és régi határaik között az 1722. év szeptember 27-én. Azonkívül tulajdonukban van részben Corvin Mátyásnak töredékben maradt 1464-ben, részben a tisztelendő veszprémi káptalan püspökének, Bertalannak 1227-ben és a csornai konventnek 1470-ben kiállított oklevele, amelyek nemcsak az ő valódi birtokjogukat és nemességüket bizonyítják, hanem azt is világosan nyilvánvalóvá teszik, hogy a Csöglyeiek az ő jeles főembereiktől: az ugyanarról a Csöglyéről nevezett Bendétől, Barczától és Pethétől származtak. 9. Jánosi. Nemesi kúria Csöglye és Egerallya között, a Marczalnak köszönhetően szép és tetszetős helyen. Egykor a Jánosiak művelték, aztán elpusztult. Máig nemcsak a Jánosiak leszármazottjai bírják, hanem a női ág révén Búzás Pál is, kinek a lakása is itt van, és mások. 10. Kis Pirith. Csöglyétől negyedórányira, téli napnyugta felé van. Valóban Kis község, mert csak néhány kicsi épületből áll. Egykor nem volt más, mint a Pirithiek egy kúriája, akiknek férfi örökösei házasság révén a szomszédos Csöglyére költözvén, jelenleg a falucskát a női örökösök bírják. Vele szomszédos kelet felől Csöglje falu, délről Csősz és Kerta, nyugat felől Nagy Perith, észak felé a Marczal patak, vagyis a Marczalból Csögle irányában visszamaradó belvizek határolják. Sík, homokos a területe; dél felé erdős, a többi irányban nyílt, észak felé azonban a Marczaltól nagyon vizenyős. Szinte semmi rétje nincs. A lakosok reformátusok. 11. Nagy Perith. Mintegy a „nagyobbik" Pirith. A másiktól nyugat felé húzódik, keletre Csöglye határos vele, délről Kerta, nyugat felé Kamond. Kamond irányában fekszik az Üllő-fa nevű puszta, mely nélkül meg lenne fosztva minden erdőtől és minden mezőgazdaságtól, mert a falunak saját határában csak nagyon csekély és kevés hasznot hajtó mezőgazdálkodása van. Egyébként itt több család birtokos: Buriann, Mecsei, Gállyi, Hajmási, Szigethi, Gothard, Domai, amelyek anyai ágon kapták meg a falucskát; e családokat különféle nádori oklevelek erősítették meg e birtokukban és nemességükben, kiket Eszterházi Miklóséi, kiket Pálffi Miklóséi.