Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Első alfejezet: A felső járásról - Második szakasz: E járás mezővárosairól

Hydrises Coracevicziust a város parancsnokává teszik A beglerbég vértelen győzelemmel Pápa birtokába jutván, a dalmát származású Hydrisest Coraceviczit hagyta a várban őrség élén, majd 1597-ben a Nicomediából, Bithynia városából származó Semendrest 800 katona fölött Pápa parancsnokává.^ Miksa visszafoglalja öt azonban ugyanabban az évben Miksa király vallonok, németek és magyarok kiváló erejével kiűzte. Mert midőn ágyúgolyók a kettős sövénnyel erősített sáncot előbb a malmok környékén, aztán a másik részről bedöntötték, másodjára a magyarok a vallonok és a németek oldalán betörtek és győzedelmeskedtek; Radici folytonosan elsőként az elsőket fogdosta össze, maguk a katonák pedig az utánuk követ­kező törököket a városból a várba űzték. Amint ezt Semendres észrevette, látván a vezér és a katonák hathatós küzdelmét, a várat is átadta, egyedül azt kívánva, hogy épségben és sértetlenül elbocsássak. Franciák hitszegése Az így elfoglalt Pápát megvédésre átadták Maróthynak, Schlako­viccsal, Bakáccsal és másokkal együtt, de nem sokáig volt annak élén, mert az álnok francia katonák, kik ugyancsak a pápai helyőrséghez tartoztak, foglyul ejtették Maróthit és a többi magyart, s a várat a töröknek akarták átadni, de amikor azok késlekedtek bejönni, az őket megfékezni akaró Svarczenburg ellen olyan keményen harcoltak, hogy az csaknem elpusztult; ők maguk pedig a kiéheztetés elől titokban elmenekülvén, Pápát Nádasainak engedték át - aki harmadikként vezette az ostromot Schvartzenburg és Páli fi után, valamint Rheder után, akik elestek — s a Bakonyi erdőkbe vették magukat, hogy az üldözők ellen golyóval védekezzenek. (g) Ezután a császár hatalma alatt maradt Pápa, a keresztények, elsősorban Pápa fiai hihetetlen hősies­séggel megvédték. Azt hihetted volna, hogy Pápa Bellonává 11 válto­zott, annyira olyanok voltak fiai, hogy Mars isten szellemét lehelték. Egyiket a másiknak példája vonzotta a nagyatyák, atyák, rokonok és családtagok kiváló erényének követésére. Ennek tulajdonítható, hogy a lakosok vagy nemesnek születtek vagy jeles tetteikért emelték őket paraszti sorból nemesi szabadságba. <0 ISTVÁNFI: 30. könyv, 459. levél. (e) Ugyanaz, 32. könyv, 1600. év, 489. levél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom