Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Első alfejezet: A felső járásról - Első szakasz: A felső járás várairól és erősségeiről

ELSŐ ALFEJEZET A FELSŐ JÁRÁSRÓL Bevezetés Ez foglalja magába a megyének a felsőbb részét, amely Sopron, Győr, Komárom és Fejér megyével határos. Hosszúsága körülbelül 6, szélessége itt 2, ott 3, amott több mérföldet is tesz. Legnagyobb részét hegyek és erdők borítják. Az a vidék ugyan, melyet a Bitva, Marczal, Rába és Gerencze folyók Pápa körül bezárnak, valamelyes kis síkság, ahol nyíltabb és jobb, termékeny talaj terül el. De ott is, túl a Gerencze folyón, egy mérföldnyi távolságra észak felé erdők, keletre pedig hegyek következnek. Azok dombokkal, emezek éles kövekkel vannak beszórva, mindkét felé pedig sűrű és magas növésű fák — hol tölgyfák, hol bükkfák, nyírfák és más hasonlók — vetnek sötét árnyékot, alig hagyván közbeeső nyíltabb helyeket települések számára. De mindeddig sok megmaradt közülük; ha nem szedik ki őket gyökerestől, nem adnak alkalmat földművelésre, mindenfelé erdei és avult lévén a föld. Az is, ami betelepült belőle, amint megfigyeltük, részben homokkal, részben szívós agyaggal vegyített és csak kemény munkával művelhető. Láttunk szerteszét az erdőkben gabonatermő földeket, amelyek a vetést keménységükkel kiölték és ezért oda új vetőmagot kellett ismét beboronálni. Nem lehetett, hogy ne fájlaljuk a parasztok nyomorúságos sorsát, mikor panaszkodni hallottuk őket. ELSŐ SZAKASZ A felső járás várairól és erősségeiről /. Pápai vár Ez a hasonló nevű városhoz nyugat felől csatlakozik, ugyanarról a részről vizekkel és mocsárral körülvéve, magas helyen emelkedik, mindenfelé derűs kilátással. Újonnan készült négyszögű fölséges épület, mély árok veszi körül, mely egyfelől a várostól, másfelől a mezőktől és a mocsártól határolja el. Amint ISTVÁNFFI az 1597. esztendőnél említi, a város és a vár közötti árkot egykor Semender, a