Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

említendő TERSZTYÁNSZKY ISTVÁN (Thaly szerint „kuruc daliák") is kegyelmet kapott, mert mindkettő nevezetes szerepei oitt a megyei életben. KENESSEY ISTVÁN az Í7Í5.-Í, 1722,-i és 1729,-i ogy.-eken Veszprém köoete oolt s az 1715 :10. t.-c. szerint vallási ügyekben vál. tag. SOMOGYI MÁTYÁS 1605-ben csallóközi, tatai és gesztesi főkapitány volt. S. János 1667ben pápai hadnagy. Ez ágból származtatja magát a — NAGY IVÁN idejében még élt — meggyest gróf Somogyi család, melynek alapítója, János 1787-ben Veszprém alispánja, 1792ben zalai főispánhelyettes, 1809-ben alkancellár, udv. kanc. tanácsos és gróf lett. SZEGEDY (mezőszegedi) vasi, zalai és veszprémi birt. család, mely címereslevelet 1646-ban kapott. Pál 1698—710 közt vasi, majd Somogy-zalai alispán, többször ogy. követ. Erősen dinaszt. érzelmű cs. Ignácot Bercsényi lefejeztette. Testvérei: Judit, FESTETICS KRISTÓFNÉ; Mária, INKEY JÁNOSNÉ; László 1750-ben ker. táblai ülnök; Ferenc, akit 1754-ben e családból egyedül írtak össze Veszprémben. Felesége SOMOGYI RÓZA. Ennek unokája, Ferenc 1815—19 zalai alispán és septemvir. TALLIÁN (vizeki) cs. 1610-ben nyert cím. levelet. 1754-ben Veszpr. és Somogyon kívül 5 megyében igazolta nemességét. Gábor 1761-ben Veszprém követe. Somogyban Adandón és Bálványoson voltak Bél idején birtokosok; e megyében a msult században több Tallián vitt vezető szerepet. János 1897-ben báró. VÖRÖS nevű számos családból valószínűleg a soproni ered., főleg Fejérben birtokos faradi V.-t érti. Pál, CSUZY MAGDA férje, 1681-ban csobánci kapitány. 1700 körül zálogban bírta a Lengyel családtól Csehit és Lellét. Unokája, Ignác, Fejérmegye alispánja, utóbb septemvir, ennek testvére, Antal 1770 körül ítélőmester, majd alhelytartó. SZTANKOVÁNSZKY cs. a liptói Sztankováról eredt, honnan András Győrbe került. Felesége, HORVÁTH JULIA révén részes lévén a lengyeltóti Lengyelek birtokaiban, Veszprémbe költözik, hol 1719-ben vármegyei főjegyző, 1726-ban első alispán, 1729-ben Kenessey Istv.IIal együtt a vármegye követe. Fia, Pál Tolna alispánja, 1754-ben igazolja nemességét. Unokája, Imre 1848-ban Tolna főispánja. TERSZTYÁNSZKY trencséni eredetű cs. A dunántúli ág őse, István. 1561-ben osztozik testvéreivel, A kuruc dalia, István Veszprémben előkelő megyei állást tölt be, apja még Mosón nótáriusa volt. 1710-ban István veszpr. alispán, fia, József 1767-ben a megye főjegyzője. E család ivadéka a Nádosy cs. (tersztye magyarul nád), somogyi, baranyai birt. VIGYÁZÓ (korábban Wächter) cs.-ból 1754-ben Mihály igazolta Veszprémben nemességét. Előneoét a pestmegyei Bojárról vette. Gergely a XVIII. sz. második felében a Balaton melletti Bozsokon birtokos. Grófságot Sándor 1895-ben nyert. A cs. kihalt az 1928ban elhunyt Ferenc gróffal, aki egész vagyonát az Akadémiára hagyta. SÁRKÖZI (nadasdi) csallóközi ered. cs., 1511-ben nyert adományt az előneoét adó Nadasdra. Komáromban és Győrött birtokos S. János (1678—715) 1699-ben költözött Somogyba, a felszabadult területen előnyös birtokváeárlásért. Rindsmaultól megveszi Nagybzjmot, 1721-ban Kisasszondra, Kiskorpádra stb. kap — vásárlás utján — adományt. 1712-1 en somogyi főbíró, majd főadószedő. Második neje a kuruc Sándor István és Festetics Kriszt. leánya, e réven rokonságba kerül a Festeticsekkel, Tallián és Chernél cs.-okkal. Veszprémmegyei birtokáról nem tudunk. 14 A főispán megnevezése korhatározó adatul szolgál BÉL veszprémi Notitia-ja írásának idejére. BÉL M. fogalmazványa, illetőleg a megyei bizottság által végrehajtott revízió s az ,,Observatio"-k megszerkesztése 1712 és 1716 között készülhetett, mert ebben az évben már visszakerült a kézírat a helytartótanácshoz^ ACSÁDY ÁDÁM püspöksége pedig 1725-től 1744. évig tartott. BEL kéziratának 1772-ben, Kalocsán történt átnézése idején a megye főispáni méltóságát a nagy építő KOLLER IGNÁC báró veszprémi püspök viselte, 1762 és 1771 évek között. A revíziót végző Lukafalvi SZARKA FERENC Acsády főispán nevét a Ms. Fol. Lat. 1775. számú kéziratban KOLLER IGNÁC püspök nevével helyettesítette. 15 A három szolgabíró BÉL idejében volt 1 járás élén állt, Pápa, Somlóoásárhely (majd Devecser) és Veszprém székhellyel. A száz évvel később, 1828-ban történt népszámlálás (Lud. NAGY stat.-ja szerint) már 4 járásról számol be: a veszprémiről, pápairól, deoe-