Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

tár (1729-ig), az utolsó főpap, aki e méltóságot elfogadta. Híredé vált túlzó aulikus felfogásával, főleg a ker. táblák felállítása dolgában. A nádor, országbíró, sőt GRASSALKOVICH kir. ügyigazgató álláspontjáoal szemben „a királyénál is királyibb" felfogásnak adott kifejezést. Apja, Pál veszprémi alispán volt, anyja Szegedy-leány. BÉKÁSSY régi birtokos család a megyében; címeres levelet Zsigmondtól, 1417-ben ku poti. MIKLÓS, Pápa atkapitanya 1594-ben egy kirohanáskor esett el. Egy későbbi Miklós 1702-ben mint körmendi kapitány halt meg. Ennek fia, József megyebeli Tallián-lcányt vett el, másik fia, Ferenc, kapornoki apát. BEZERÉDJ egész Dunántúl sokfelé birtokos család, a Lőrentei nemzetségből, szintén Zsigm.-korabeli nemességgel. István Zala- és Somogy másodalispánja és Pápa lovaskapitánya 1662-ben, ugyanott vice-várkapitány 1687-ban. Imre, a vámosi ágból, Rákóczi híres ezredese, akit — mikor átpártolni készült a császáriakhoz — elfogtak a kurucok és Patakon kivégeztek. Széplaki Botka Máriától szül. fiaiban ágának magvaszakadt. György soproni alispán fia, György Vas- és Veszprém ogy.-i követe, majd alnádor és 1829-ben a kőszegi ker. tábla elnöke. Az 1754-i összeíráskor Somogyban egy, Veszprémben egy, Zalában 5 családtagot vettek fel az igazolt nemesek közé. A század végén Tolnába költözött egy ága, melyből mint ogy.-i követ főleg István szerzett nagy nevet. A BOTKA család Nagy Lajos óta játszik neves szerepet. István 1548-ban a szántói mellé a széplaki előnevel is felveszi. János nőül vette berhidai HUSZÁR PÉTER pápai kapitány leányát és evvel szerzé nagy birtokait. Fia, Ferenc 1647-ben Zala követe, majd alispánja. Ennek fia, Ferenc Pápán, majd Tolnán lovashadnagy és 1680 körül ura volt Somogyban, Zalában, Veszprémben és Vasban 22 falunak és pusztának, Tolnában 38-nak. Fia, Ádám Rákóczi híve volt, sógorával, Bezerédjvel együtt végezték ki árulás címén. Magvaszakad ás. miatt a kir. ügyész a megmaradt birtokokat (Széplak, Botkaháza, Endréd, Lepsény) lefoglalta. Az udvar ezekkel a császárpárti Dőry és Nádasdy családokat jutalmazta. A kivégzett Nádasdy Ferencnek tábornok fia ebből alapította a lepsényi hitbizományi. A chernelházi CHERNÉL család az Árpádkorig vezeti vissza eredetét. Mihály Szentgyörgyvár kapitánya és Zala-Somogy alispánja; fia, György 1738-ban szolgabíró. Az 1754,-i összeírásban csak Sopron- és Vasmegyében szerepel a nemesek közt, a három balatoni megye egyikében sem. A csúzi és pusztaszentmihályi CsuzYak is nagyon régi család. A XIV. sz.-ban élt Sándortól egyenes leszármazást igazoltak. János mester 1569-ben alországbíró. CSUZY PÁL. pápai vice-kapitány, 1675-ben badacsonyi szőlőbirtokos és egy szerződésben mint a ciszterciek birtokszomszédja szerepel. Gáspár 1751-ben és 1761-ben veszprémi követ, 1764-től haláláig (1772) Komárommegye alispánja. FÉNYES E. szerint a mult sz. közepén e család Veszprém és Zala megyén kívül négy megyében birtokos. A nagyszámú nemes HORVÁTH család közül a vasi szentgyörgyi Horváth volt egyideig veszprémi birtokos. József vasi alispánnak SZEGEDY Bónktól szül. leányát Festetics Kristófnak tábornok fia, József, a tolnai ág alapítója vette feleségül. Zsigmond volt a nagy családi vagyon szerzője. A fejérvári custodiatusi jószágok (Akaii, Dörgicse, Őszöd) haszonbérlőjeként sokszor lakott a Balaton mellett; az 1790-es években építette a híres füredi Horváth-házat, a mai Stefániát. A kegyes tanítórend az első két évben meghosszabbította vele a volt őrkanonoki jószágok bérletét. Soproni ogy.-i követ, majd békési főispán, kamarás, v. b. t. t., temérdek birtokot szerzett Zala-, Somogy- és Veszprémmegyéken kívül még öt vármegyében. Hasonnevű fia 1807-ben Somogy követe, 1810-ben grófi rangot és Ilugonnára adományt nyert s evvel alapítója lett a HUGONNAY grófi családnak. KENESSEY család is több dunántúli megyében birtokos. Péter 1625-ben Pápán lovas hadnagy, később tihanyi kapitány, a veszprémvölgyi apácák birtokainak (Vörösberény, Kenése stb.) oltalmazója. István ESTERHÁZY ANTAL kuruc generális titkárja. Mint ilyen írja gazdájának 1707-ben, hogy „Generális BOTTYÁN JÁNOS uram e télen Pápán lészen egy darabig s azután Keszthelyre (a hévízi iszapfürdőre) kívánkozik". Később ő is, meg az alább