Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
de plébánosa is van stb.) (1720-ban 52 adózó háztartás, ami ACSÁDY számítása szerint krb. 460 összes lélekszámot jelent. — 1828-ban 806 lakos volt.) 30. Rád: pusztává süllyedt, ma már csak erős boráról híres. (M. A.: FESTETICS-bi rtok.) 31. Szemes: Balatonparti falu, szegény, de szorgalmas lakosokkal, bortermő talajjal. (M. k.: Ref. lakosság.) (1720-ban 6 háztartás. — 1828-ban 575 lakos.) 32. őszöd csekéllyel odább dél felé; felerésze HUNYADY, másik fele a fehérvári őrkanonok birtoka. (M. k.: Ugyanilyen vallású.) (A fehérvári őrkanonokság gazdag stall urnát rendszerint előkelő családok papi tagjai kapták. 1807-ben a kegyes tanítórend kapta Ferenc királytól a custadiatus birtokait, így többek közt Öszödöt és Akaiit is. V. ö. A kegyes tanítórend Balatonja c. a. „Balaton" folyóirat 1942. évf.-ában közölt tanulmányomat.) 1720-ban 5 háztartás. — 1828-bani stat.-i felvételből kimaradt; FÉNYES E. nem mindig pontos 1840-i stat.-jában 549 lakossal szerepel. 37. Szárszó: HuNYADY-ék birtoka; ismét a Balaton partjáig húzódik, kellemes fekvésű és termékeny talajú. (M. k.: Ref. vallású.) (1720-ban 14 háztartás. — 1828-ban 572 lakos.) 38. Kőröshegy: A falu egykor nevezetes volt ritka szép építésű kolostoráról és templomáról, melyeket a háború pusztított el. A SZÉCHÉNYI grófoknak hódol; bortermelésének az egész vidéken nincs párja. (M. k.: Ref. vallású.) (1720-ban 19 háztartás, ami 170 lakosnak felel meg; 1825-ben 1082 lakos.) 39. Szántód: Tihannyál szemben, azon a részen, hol a révátkelő van. A falu a tihanyi apátságé, melynek itt szép majorja van. (M. k.: A lakosok mégis ref.-ok is, meg kat.-ok és szabad vallásgyakorlattal rendelkeznek. 60 ) 40. Fok: E falu leírását Veszprémmegye ismertetésénél adtuk, mivel ennek földjét foglalja el, noha egykor a Sió innenső, somogyi partján feküdt, amint ezt a romok még ma is mutatják. 41. Kiliti: Ez a bájos falu ugyané folyónak partján, szőlőtermő dombon épült. Levegője olyan egészséges és rovaroktól mentes, hogy még legyeket sem tűr meg; s ennek oka a tó felől lengedező élénk szellő, mely a levegőt minden fertőzéstől tisztán tartja. Sehol sincs talán településre alkalmasa!)!) hely. Minthogy ugyanis a tóparttól kissé messzebb esik, a viharokat annyira nem kapja, de az onnan fújdogáló szelek átlengik, épp ezért nyáron nem kínozzák a szúnyogok, télen pedig tűrhető a hideg. Hala, bora és gabonancműje bőven van és a tisztelendő Veszprémi Káptalan uraságának hódol. (M. k.: Csinos falu ez, az előbbiből félórányira, ugyanezen folyó partján, kellemes szőlőtermő dombon épült; egészséges levegője annyira mentes a rovarságtól, hogy még legyet sem igen látni, mert a tóról állandóan fújdogáló szellő minden ilyen ártalmas állatocskát elkerget.) (1720-ban 24 adózó háztartását számlálták össze; 1828-ban 1357 lakosa uolt. Az egykori foki erőd helyén Balatonújhely épült, mely 1919 óta önálló nagyközség, ma kb. 1050 lakossal.)
