Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

19. Kajár népes falu, a fejérmegyei Ny.-i szélén fekvő Fiilével határos, melytől egy szőlőtermő, erős lejtésű domb választja el. Maga Kajár falu ugyanezen dombhát szelíden ereszkedő lankáit foglalja el, sűrűn épült házacskáival. A falu közepén, egy kissé emelkedettebb halmon magaslik fel a szabad vallásgyakorlatot űző ref.-ok temploma, a lakosság ugyanis ezt a hitei vallja. Többen birtokolják a helységet, melyben nemcsak BATTHYÁNY grófoknak ós ZICHY IMRÉNEK vannak birtokaik, hanem ZICHY ÁDÁMNAK, NAGY ISTvÁNnak és a győri jezsuitáknak is, nemkülönben Kis SÁNDORnak és SZÁLAVÁRI nevű feleségének is mindegyiknek megvan a maga földrésze, további nemesek egészítik ki a sort, akik maguk is a faluban laknak és külön udvarházzal és szabad, a többitől különálló telekkel rendelkeznek. Egyébként még ezekkel együtt sem terjed messzire a falu határa, mert ha Füléről indulunk ki, ehhez már nagyon közel érjük D. felé Lepsény és Bozsok határát, s nem sokkal távolabb esnek Ny. felé a zalai föld mesgyéi, nyári fi. felé pedig Kenése, téli É.-ra Csajág, mindegyik alig negyed mfd-re (széljegyz.: sőt Csajág csak puskalövésre). (t?20-ban 3? háztartás. — 1825-ben 1530 lakos, ebből 1313 protestáns.) (A többi, a Balatontól távoleső falvak ismertetését mellőzzük.) (A megyén át és abból kivezető utak felsorolása, a Tabula Itinerantjum hiányzik a kéziratból, épúgy mint a fogalmazványból.) II. SOMOGYMEGYE TÖRTÉNET-FÖLDRAJZI ISMERTETÉSE. AZ ÁLTALÁNOS RESZ ELSÖ, TERMÉSZETRAJZI DARABJA: Somogymegye fekvése, természete és gazdasági adottságai. Tartalmi áttekintés sSomogymegye nevének magyarázata. Határok, szélesség és hosszúság. Nagyon ligetes és erdős l. Főbb hegyek: Fonyód, Boglár, Bogiács, Légrádi, Zákányi, Böhönyei, Zselici hegyek . II. Erdők. Források és ezek a folyók öntözik a megye területét: Dráva, Mura, Kapós. Rinya, Almás, Koppan, Kanizsa, Ormánd, Sió, Lábod; a megye folyóinak természete III. Balaton tava; neve, csodálatos eredete; nem azonos a Peisoval; hol vannak a kútfejei ? partvonala a mi megyénk felé; hol hagyja el a megyét? a vidékre nézve hátrányos; hogyan s/oktak rajta hajózni? átkelés a jégen, nem ritkán végzetes . . . IV. Éghajlat és talajminőség; levegője nem a legjobb, egészségesebb a Balaton közelében: a szőlők és bor minéműsége: gvümöicstermés V. Állattenyésztés, méhészet VI. Vadak és vadászat; vízi és erdei ragadozó madarak VII. Halbőség; a halászat különböző módjai nyáron és télen a Balatonon Vili. I. §. A megye neve. A megyének az a város adta a nevét, melyet a latinok Simighiumnak, a magyarok Somogyvárnak neveznek; ezért inkább írom latinul Simighiensisnek, mint Simegiensisnek. Magyar nyelven épp így helyesebb a Somogy vármegye, mint a Sümegh vármegye elnevezés .. 23