Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Általános rész első, természetrajzi darabja. I. §. A megye neue, fekvése és határai. A megyének nevét Veszprém városa adta, mely egykor nem jelentéktelen erősség és vár is volt (BONFINI I. ds II. k.), amint utóbb elbeszéljük. A magyarok Veszprém vármegyének mondják és így hangoztatják ezt a maguk módja szerint a németek és szlávok is. Más megyék sokaságától körülvéve, közepén fekszik a Dunántúlnak nevezett országrésznek. Kelet felé két megyére, Fejérre és Tolnára tekint, amely utóbbi legtávolabb húzódik el tőle s csak Simontornya felett éri el megyénket s azután mindjárt a somogyival lesz határos. Ezt és Somogyot a mi megyénk déli részétől a Sió folyása vágja el, amely a Balaton tóból folyik ki. Ugyancsak déli sarkához csatlakozik Zalamegye, amely majdnem az egész tó hosszában evvel kapcsolatban marad. A Balaton így vizének alig egytizedével nyomul csak megyénkbe, a többit elviszi tőlünk, mert Zala jórészével megyénk és a Balaton közé ékelődik. Nyugat felé tekintve, e tájon először Vasmegyét látjuk határainkkal érintkezni, azután Sopronmegyét, ott, ahol a Marcal és Rába folyók szétágaznak. E ponton válik megyénkkel Győrmegye is határossá észak felől. Ugyanezen égtáj felé Komárommegyével is érintkezésben van, noha ez nagyobb részével inkább kelet felé húzódik el tőle. //. §. Hosszúsága, szélessége és alakja. Ennyi kis tartománytól közrefogott megyénk az ő határait hosszúságban tíz, szélességben, ahol legjobban szétterül, hat mérföldre* nyújtja ki, úgyhogy egész kerülete kb. 29 mfd-re tehető. A vidék hosszúkás és érdekes alakú. Képzeljünk el egy keszeget vagy valamely ilyenfajta széleshátú halat, amilyet csak a természet ereje tud olyan szép gömbölydedre kiformálni. A Ny. és É. között összefutó részek fejhez hasonlóan csúcsosodnak, lehajló szájjal, sima ábrázattal és előbb enyhén lejtős hajlattal, majd egyenesebb emelkedéssel. Egyenletesen lejt tovább és a farkban végződik, a farktőnél kiterjesztett kormányúszókkal és délen itt-ott kiütköző pikkelyekkel, de többnyire sima, fényes testfelszínnel. Viszont a megye zömét alkotó középső rész, ahol a tájat erdők és hegyek borzolják fel, a halnak szélesebb és kiemelkedőbb törzsét mintázza. 111. §. Erdők, nevezetesen a Bakony. A megye erdőségeit Bakony néven foglalják egybe, amelynek egyébként nagy a híre és dicsősége a tan ult emberek közt... Nevezetes kolostorai vannak itt a bencés, ciszterci és pálos rendnek, miért is találóan mondta * Egy magyar mérföld 8554 m, vagyis 4460 öl, míg a német vagy osztrák mfd kerek 4000 öl, vagyis 7586 m.