Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Függelék í. Bél Mátyás úrnak arra vonatkozó kérelme, hogy a Helytartótanács Kis-Hont, Komárom, Veszprém, Pilis és Solt, Baranya, Heves, Külső Szolnok megyéknek történeteit a hozzáadandók hozzáadására, a javítandók javítására elküldeni méltóztassék. Méltóságos Herceg! Legkegyelmesebb Uram! Magas királyi Helytartótanács! Fölöttébb legkegyelmesebb Uraim! Mivel Magyarország leírását a legfölségesebb császár és király engedélyével kb. háromszor öt évvel ezelőtt kezdtem el, az volt az elhatározásom, hogy a helyek természettől adott fekvését, a vidék szellemét és küllemét, a lakosok öltözetét, szokásait és erkölcsét, a családok címereit és amik még érdemesek említésre, a többit is mind kifejtsem. De a dolgok ilyen nagy bőségében és változatosságában hihető, hogy tévedés csúszhatott be. őfelsége legszentebb akarata volt, hogy a tévedések és bármiféle másfajta sérelmek elkerülésére az egyes megyék történetének szakértői, vagy ha az könnyen lehetséges, maguk a jeles megyei közönségek ellenőrizzék, javítsák és gazdagítsák azt. A jelenlévő hat vármegyének, mint: Kis-Hontnak, (Nagy-Hont ugyanis még nincs meg), Komáromnak, Veszprémnek, Pilis és Solthnak, Baranyának, Hevesnek Külső Szolnok megyével együtt első és szabatos vázlatát a magas kir. Helytartótanácsnak legalázatosabban bemutatni akartam és köteles voltam, hogy jóságával az említett megyéknek ezen első fogalmazványát megküldeni méltóztassék. Hogy ők aztán még gazdagabban, nagyobb készülettel és gondossággal kidolgozzák és magukhoz az egyetemességekhez küldjék meg, s azokjavítsák ki a kijavítandókat, a bizonytalanokat helyettesítsék a biztosakkal, a hozzáadandókat hozzáadják és minden gondossággal azon legyenek, hogy semmiféle tévedés vagy előítélet, bármire vonatkozólag, be ne csússzon. Megvallom és bizonyítom, hogy számomra az egész írásban semmi más nem volt fontosabb, mint hogy általa az egész hazának dicsőségére szolgáljak, a mi nemzetünk becsülete és megbecsülése a külhoniaknál elterjesztessék; amit a mű első kötete, s a második, amely rövidesen napfényre kerül, nyilvánvalóvá tesz. Bizom a felséges Tanács kegyelmében, hogy helyt ad a kegyes kérelmeknek, s tekintélyével, mellyel rendelkezik Isten és a Császár kegyelméből, ami még hátra van a munkából, megvalósulhat; amit bizton remélek, vagyok és maradok Herceg őfenségének, legkegyelmesebb Uramnak és a magas királyi Helytartótanácsnak, messze legkegyelmesebb Uraimnak alázatos híve Pozsonyban, 1735. augusztus idusán [13-án]. Bél Mátyás Magyar Országos Levéltár C. 42. Acta miscellanea