Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

szelíden emelkedő, mindkét felől bortermő dombok között. A szántóföldek itt már kemények és szívósak, a mezeieknél sokkal soványabbak, ezért nagyobb gondot és költséget követelnek. Egyébként itt is több uraság van, mert a nemeseken kívül, akik a helység szabad kúriáit lakják, megvan a részbirtokuk a pápai pálos atyáknak, Nagy Istvánnak és a Csajági családnak is. 21. Papkeszi. Ugyancsak református falu, e vallás templomával és hitszónokával ellátva. A birtokosok Zichy János örökösei. A faluval Csajág téli dél felől határos, ugyanazon rész felől kissé nyári dél felé fordulva Kenése falu, innét Sándor puszta, kelet felől Saári, a szentkirályszabadiak pusztája, melyet a papkesziek évi pénzösszegért bérelnek, mint Papvasarit is, a Badicsok és a Perczelek pusztáját, mivel saját határukban szántóföldnek, kaszálónak és legelőnek híjával vannak. Ugyanis kicsi a határuk, mindenfelől sovány dombocskákkal és bozótosokkal, miért is szőlőművelésre a mámai területből bérelnek. 22. Vilonya szinte hasonló Pap Keszihez. Tőle téli észak felé fekszik, nyári észak felől szomszédja Szent István falu, téli észak felől Soly falu és keleten Kálos földje, amely Permártonhoz tartozik; Permárton pedig negyed mérföldnyire dél felé van tőle, amerről negyedóra járásnyira szomszédos vele Papkeszi falu, ugyanis a Sét patak vizét, amely mellett fekszik, juttatja hozzá. Ezt is református magyarok lakják, szabad vallásgyakorlattal. Zichy grófnak engedelmeskednek. Földje nedves, de kavicsos, ezért gabonát nehezen terem; termékeny szőlőknek örvend, a magasló dombon kelet és dél között fejérszőlő bort terem. 23. Kovácsi. Az előbbinél kisebb, attól nyári napkelte felé fél német mérföldnyire fekszik. Négy falu veszi körül: kelet felől Perhida és Permárton, amelyektől csak a Papkeszi felől aláfolyó Sét patakocska különíti el, dél felől pedig fél mérföldnyire a Fejér megyei Fülle határolja, nyugat felé Könges puszta és észak felé Rostás puszta, Nagy István birtoka. A föld amilyen szűkös, olyan sovány; iszapos és ahol kiszáradt, szívós. Csekély erdeje és kevés szőleje van. Lakói reformátusok, istentisztelet dolgában Permartonhoz kapcsolódnak. Nádasdi gróf parancsol nekik. 24. Perhida. Az előbbi táján, de kissé lejjebb terül el, ugyanazon a Sét patakocskán vagy ágán túl, mintegy annak szigetén. Összefügg teljesen Permárton kuriális faluval, annyira, hogy azt hinnéd, egy és ugyanazon faluról van szó, hacsak valami kis közbeeső hézag el nem különítené tőle. így aztán erről és Kovácsi felé semmi területe sincsen. Keletre Ősi felé és nyugatra Rostás irányában van ugyan valamelyes