Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Roboszokhoz; magában a faluban és a puszták felerészén Kenessei István az úr, kinek a faluban elég alkalmas és tisztes tartózkodásra való háza van, majorsággal. A jobbágyok mind ennek az egyedüli földesúrnak tartoznak szolgálattal; házikóik a földesúri háztól folytatódva, a tócsa mellett, az ottani mély völgy lejtőin itt-ott elszórtan találhatók. Szabad vallásgyakorlatuk van, a falu közepén templom áll, maguk a lakosok építették. A földesúrral együtt mind reformátusok. Nyugat felé szerteszét búzát s mindent, trágyázás nélkül termő szántóföldek vannak, a többi legelőül szolgál. Nincs itt sem őrlésre alkalmas víz, sem erdő; nyílt minden, de nem oly teljességgel, hogy ne adna itt-ott helyet kiemelkedő domboknak. 15. Enying. Népes és csinos község, szélesen táruló mezőségen. A Balatontól egy mérföld távolságra esik keletre, ugyanerről a részről határosak vele Fekete puszta és Mezőkomárom falu, dél felé Szent Mihály és Kustyán puszták, nyugat felé Maros és Szabadi, észak felé Bosok és Lepsény falvak. Amazok a falutól negyed, Bosok és Lepsén fél mérföldnyire fekszenek. Nincsenek messzebb a többiek sem, kivéve Mezeő Komáromot, Marost és Szabadit, amelyek egyenként egy-egy mérföldnyi távol vannak. Ezen a sík és mezős vidéken kelet és dél felé vannak a szántóföldek; homokos, de kövér talajuk két szántás után megtermi a búzát. Dél és nyugat között egyesek vörös és kevés hasznú szőlőt is ültettek. A többi legelő s itt-ott kevés kaszáló. A keletnyugati irányban nyúló falu házai és épületei a határ kiemelkedő részén nem egyenletes rendben szóródnak el; így az odajövőknek igen szépen tűnnek a szemükbe, a falu végén a régi, közepén maguk a lakosok által épített új templommal. Reformátusok, szabad vallásgyakorlattal, Bottyáni Lajosnak vagyis a nádori ágnak földesurasága alatt, mely a szomszédos Kustyán és Szent Mihály pusztákat szintén birtokolja. Egyébként erről a faluról kapták nevüket, míg éltek, az Enyingi Törökök, akik e vidéknek nem csekély részén uralkodtak. 16. Bosok. Vigyázó Gergelynek kis falucskája. Lakói részben katolikusok, akiknek misére Mezeő Komáromba kell átjárniuk, részben reformátusok, akik az istentiszteletet Enyingben látogatják. Észak felől szomszédja Enying falunak, tőle csak egy közbeeső posvány választja el, amelyen túl kelet felé hasonló távolságra Lepsénnel is határos; távolabb van észak felé Kajár és nyugatra legtávolabb valamennyi között Szabadi. Amiként a falu, úgy a földje is csekély és szűkös, mezőségi, nyílt földdel. 17. Szent György. Az előbbitől nyári napkelte felé fél mérföldnyi távolságra van mezőségi, sík és nyílt területen. Erről a részről a megye szélső faluja Fejér vármegye határa felé, s ott szomszédjai észak felől