Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

Amikor a török látta ezt, úgy vélte: ezt a vidéket nem tudja jobban megtartani, mint ha egyéb erődítéseken kívül, amelyeket itt és ott Endréden, Koppánban és Kapóson épített, itt is várat és sáncot emel az egész vidék erődítéséül. így a Sivó folyó szöglete elé, ahol a tóból kifolyik, sánccal, földhányással, összefüggő palánkkal mintegy mellvédet épített. Tartotta is mindaddig, amíg visszanyomták Bécsből a barbárságot, s neki magának is el kellett hagynia ezeket a részeket. Ennek elmúltával, miután a vidéket a zűrzavartól és a török szennyétől megtisztították, összejött oda újra néhány magyar szabad ember, akiknek saját tetszésüktől függött: akarnak-e maradni vagy sem. ök tehát évi fizetségért elfoglalták a helység határát, falut és házacskákat létesítettek Veszprém megyében, s leginkább szántóföldet, rétet és szőlőt választottak Somogy megyében. Bírják a határt mindkét megyében, csak a Sivó alkot válaszvonalat. így aztán mind a két megyének alá vannak vetve: Somogyban fizetnek adót és Veszprémben csak censust, de ezenkívül másrészt el kell látniuk a telelő és nyáron átvonuló katonasággal kapcsolatos feladatokat s készséggel fogadni és szállítani mindazokat, akikről ezt a vármegye meghagyja nekik. S mivel a folyón túl a helység a tisztelendő veszprémi káptalan öröksége, fizetik ennek is a bérlet évi összegét. Sorsuk elég szegényes és nyomott. Magyarok, részben katolikus vallásúak, akiknek templomuk és plébánosuk van, részben reformátusok, akik istentiszteletre a szomszéd Kiliti falut keresik föl. Kiliti negyedórányira fekszik nyugat felé a somogyi földön, ugyanott kissé közelebb van észak felé a Töröki puszta, amely egészen a tóig elhúzódik. A Veszprém megyei részen csak egy falu határos vele: Szabadi, amelynek határa a tótól egészen a Sivóig elég szorosan közrefogja. Mivel a királyi út mellett vannak, sűrűn terhekkel zaklatják őket az ide-oda járók és az átkelők. Ez utóbbival kapcsolatban a királyi hídon való átkelést illetően császári révdíjat vagy vámot rendszeresítettek. 11. Szabadi. A név mintegy szabad falut jelent, talán mert egykor szabadok lakták. A régi falu nem ott állott, ahol a mostani van, hanem kissé közelebb a tó felé, ahol ma is megvannak a régi templomocskának omladozó falai és a házikók romjai. De miután az a török háborúk idején elpusztult, a későbbi telepesek a régitől dél felé körülbelül egy stádiumnyira távolabb helyezték kis házaikat, a Sivó mellé. így most a megyének határánál terül el, ahol a Sivó választja el a somogyitól, s ott a Sivón túl dél felé Júd és nyugat felé Kiliti szomszédos vele; a mi részünkről észak felől Fok és a Balaton tó, kelet felől Kajár, Bosok és Enying falvak, dél felől Júd vidékén Maros falu, amelyek közül az utóbbi alig negyedórányira van távol tőlük. A többiek messzebb, l-l