Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

2. Bóday Mihály a csékútiak legelöfoglalása ellen határozott intézkedést kér. 28. Veszprémben a mesterlegényekből, inasokból, diákokból álló csoport az osztrákbarát érzelműek ablakait bedobálja. Április elején Pápán osztrákellenes falragaszok jelennek meg. Április folyamán a lázitó dégi jegyzőt hivatalából „megbízhatatlansága" miatt felfüggesztik és bűnvádi eljárást indítanak ellene. Bodó Gábor tüskevári lázítót a helybeli lelkész adja fel a pápai katonai parancsnokságnak. Egy ismeretlen szentkirályszabadjai lakos a tavasz elején Fiáth elleni fegyveres merényletet készít elő, de elfogják, mielőtt tervét megvalósította volna. május 1. Veszprém város tanácsa a kicsapongások, lázongások megakadályozására ideiglenes polgárőrséget állít fel. 3. Palotán a közbiztonság eléri mélypontját, a szegényebb lakosok a vagyonosabb polgárok ellen városszerte eröszakot alkalmaznak; lopnak, rabolnak. 8. Az állandó bizottmány sajnálatát és részvétét fejezi ki amiatt, hogy az akaiak árulása miatt Hunkár Mihály, a cseszneki járás szolgabírája 3 hétig a császáriak foglya volt. 15. A tótvázsonyi és nagyvázsonyi erdőkben fegyveresen csavargó honvédek a közbiztonságot veszélyeztetik. 16. Huszár Pongrác szolgabíró jelenti, hogy az enyingi, mezökomáromi, fokszabadi és siófoki lakosok az illető két uradalom rétjeit, legelőit elfoglalták és szorgalmasan legeltetik. 26. A közbiztonság veszélyeztetői ellen a statáriumot újra bevezetik. A szolgabíró jelenti, hogy Ajkarendeken az újoncozást megtagadták, Pölöskén a katonakötelesek az erdőt bűjják. Május első felében a bakonybéliek az urasági rétek és legelök elfoglalását népgyűlésen határozzák el, s akaratuknak rögtön érvényt is szereznek. A csótiak a pápai uradalom birkaúsztatási csapását foglalják el. Május második felében Kajáron a szegényebb lakosok kijelentik, hogy a szerződés ellenére idegen marhákat fognak bérben legeltetni a közlegelön. Tésen az erdők foglalása, a legelök pusztítása minden eddiginél nagyobb méreteket ölt. június 6. Mihon Mátyást, az engedély nélkül bort mérő tési lakost mint fö lázító befogását rendeli el az állandó bizottmány. 11. A megyei karhatalom a siófoki, mezőkomáromi, fokszabadi és enyingi legelöfoglalók ellen megjelenik s összesen 16 lázítót kísér ekkor és a következő napokban a megyei börtönbe. 12. Vizler János veszprémi vendéglős az engedély nélküli bormérést beszüntetni sürgeti. 12—13. Mezei rendőrségi eljárás a mezökomáromi, lajoskomáromi és enyingi legelöfoglalók ellen. 13. A feldühödött pápai nép a megszálló csapatokat kiszolgáló Reguli János német s21 bót kegyetlenül meggyilkolja, Szakonyi Lajos járási főszolgabíró megverésére és a vár elfoglalására törekszik. 16. Pápán a Reguli-gyilkossághoz hasonló esetek megelőzésére a városi céhek ideiglenes polgárőrséget szerveznek, amely 30-ig, a nemzetőrség felállításáig őrködik a város közbiztonsága felett. 18. Bóday Mihály a csékútiak legelőfoglalását és a bódéi kuriális zsellérek szolgálatmegtagadását jelenti és erélyes intézkedést sürget. július 10. A polányi legelöfoglalók közül Stenger Zacharias Mátyást kétheti, Kopácsy Mihályt, Vágner Jánost további egyhónapi büntetéssel sújtják. A kiszabott büntetésbe az eddigi fogság nem számít bele. 12. Boda László ügy viselő az ősi legelöfoglalókat jelenti az állandó bizottmánynak. 16. Csuzy Pál pölöskei árendásai és cselédjei az adóssági perében eljáró megyei küldöttséget a helyszín elhagyására kényszerítik. 23—26. Az ösküiek a majorsági földjeik után járó census kifizetését megtagadják. augusztus 7. Gróf Zichy István panaszt emel az állandó bizottmány szine előtt palotai magánbirtokainak elfoglalása miatt. A döbröntei majorsági zsellérek a szolgálatot megtagadják. Az állandó bizottmány karhatalmat rendel a palotai uradalom sérelmére a censust megtagadó királyszentistvániak és vilonyaiak ellen. 8. Gróf Zichy István jelenti a palotai uradalomhoz tartozó csernyeiek legelöfoglalását. 28. A kislödiek a pápai kerületi pénztárba nem fizetik be adójukat. Augusztusban a polányiak a zirci apátság borsati pusztáját ismételten elfoglalják és állataikat szabadon legeltetik rajta. Pápa város rétjén több lakos alattomban legelteti jószágait, ami miatt mindnyájukat megbírságolják.