Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

megszálló csapatok voltak a pacifikáció igazi őrei és biztosítékai. Jelenlétük mindenféle komolyabb ellenállást lehetetlenné tett. A parancsuralmi vezetési módszert Fiáth is mesterien alkalmazta: nem múlt el nap, hogy az „engedetleneket" maga elé ne rendelte volna a veszprémi püspöki palotában berendezett főhadiszállására. Megyei tisztviselő, községi elöljáró, parasztvezér egyaránt részese lehetett ezeknek a kihallgatásoknak. Ha a hatalom szava nem használt, nem habozott igénybe venni a karhatalmat sem. A parasztmozgalmakat ő is éppúgy elfojtotta, mint előtte és utána az állandó bizottmány. Szigorának mindenképpen pozitívuma volt, hogy az állandó bizottmány újjáalakulása idején viszonylag szilárd közbiztonságot örökölt, amely felett azonban már őrködni nem tudott az elkövetkezendő hónapokban. A megye lakossága nem mindenütt fogadta tétlenül a pacifikációt. Február harmadikán Szilasbalháson Kis Horváth Józsefet, Varga Jánost és Székely Istvánt mint lázítókat fogatja el a katonai parancsnokság. A szolgabírónak dicséret jár a ,,jól végzett munkáért", az elöljáróságnak fenyítés és kihallgatás. A szilasi eset kapcsán Fiáth azt is elrendeli, hogy minden statárium és hadbíróság elé tartozó visszaélést neki jelentsenek.

1021 Rosos István első alispán február 11-én jelenti a biztosnak, hogy a hajmáskéri jegyzőnek a helybeli kocsmában tartott lázító beszédét megvizsgálta és fenyítés végett a törvényszéknek átadta.

1022 A lázításért és erőszakos bormérésért júniusban befogott tési zsellér, Mihon Mihály szabadon bocsátását június 21-én kérik lakostársai. Báró Escherich veszprémi katonai parancsnok február 11-én utasítja Fiáthot, hogy Windisch-Grätz rendelete ellenére a Kossuthékkal együttműködő és Palotán proklamációkat és hírlapokat osztogató egyének tevékenységét vizsgálja ki.

1023 A palotai lakosok közül Rosos 15-én beadott jelentése nyomán Brugovics Antalt és Rajnik Józsefet „nehéz fenyíték alá vétel" végett a katonai parancsnokságnak adják át. Február 20-án a palotai elöljárókat rendeli maga elé, amelynek következményeként a csizmadia céh megbízásából a magyar kormány számára Debrecenbe bakancsot szállító Posch Mihályt, Marcsik Györgyöt és ifj. Bisztricsány Pált hazaérkezésük másnapján, 25-én átadják a katonai parancsnokságnak.

1024 Annak ellenére, hogy nem ismerték a császári főparancsnoknak Budán, február 11-én kiadott rendeletét — amelyet egyébként a megyében csak 18-án tettek közzé — a legterheltebb Rajnikot és Brugovicsot a katonai parancsnokság megbünteti, míg a közvetett bűnösöket, összesen hét személyt március közepén szabadlábra helyezi.

1025 Március végén a budai es. kir. katonai és politikai választmány elnöke, Trattner ezredes újabb vizsgálatot rendel el, miután tudomására jut, hogy Palotán kihirdették azt a rendeletet, miszerint a magyar bankjegyeket nehéz fenyíték terhe alatt mindenki köteles elfo-