Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
csapatok kivonulását követő napokban már a közbiztonságot közvetlenül is veszélyeztető megmozdulásoknak lehetünk tanúi, s a későbbi időszakban egymást érik a majorsági földfoglalások, adómegtagadások, erdő- és legelőfoglalások, törvénytelen kocsmáitatások. Palota mezőváros lakói gróf Zichy István magánbirtokát foglalják el és csak karhatalom kirendelésével lehet a rendet helyreállítani. 93 ' A közbiztonság mélypontját 1849 májusában, az osztrák csapatok kivonulását követően éri el: május 3-án egyesek a „szabadság ürügye alatt" féktelen rablásokat visznek véghez. 9 "' A május 8-án újjáalakuló bizottmány karhatalom igénybevételével adatja vissza az elrabolt javakat volt tulajdonosaiknak. 937 A palotai zavargásokról elkészített vizsgálati jelentést Kun Sándor vármegyei főjegyző és Csirke Károly szolgabíró csak június 21-én terjeszti a bizottmány elé, majd azt követően intézkedés végett átadja a büntető törvényszéknek. 938 A földéhségböl táplálkozó elégedetlenségre, amely a magántulajdon elleni általános támadásban érte el tetőpontját, a törvényszék rövidesen határozottan válaszolt. Cseresnyés István járási főszolgabíró előtt a palotai uradalom földjét birtokló ösküiek még 1848. augusztus 25-én megígérik, hogy járandóságukat két napon belül terményjáradék vagy szalma formájában megadják, illetve készpénzzel megváltják, hátralévő napszámaikat pedig az év végéig leszolgálják. ígéretüknek azonban nem tesznek eleget. Gróf Zichy István 1849. július 18-án panaszolja, hogy személyes felszólítását is semmibe veszik. 939 Július 23-án, a kitűzött napon a birtokosok nagyobb része Csirke Károly szolgabíró felszólításának ellenszegülve nemcsak meg nem jelenik, hanem még a helységből is eltávozik. A megjelent tizenhét lakost engedelmességre intette. Werhás Károly uradalmi ispán azonban július 23-án, 24-én és 26-án is hiába várakozott a dézsma beszolgáltatására, mert „senki semmit nem hozott, nem fizetett és semmit sem szolgált". 940 A kiküldött szolgabírónak az izgatók nevét sem sikerül kinyomoznia, mivel a vilonyaiak és a királyszentistvániak a bérlőket megfenyegették. Csirke Károly karhatalom igénybevételét látja szükségesnek: „mivel majdnem egész ösküi helybeli lakosok részesek lévén a censuális földek birtokában, öskütől segítséget nemigen várhatok". 941 Szeptember 26-án a megyei szolgák puszta megjelenésére este 8 óráig mindenki maradéktalanul teljesítette kötelezettségeit. 942 A vilonyai bérlök augusztus elején, az aratást követő hetekben szintén megtagadják a járandóságuk lefizetését. Az állandó bizottmány augusztus 7-én a karhatalom célszerű igénybevételét határozza el. 943 Az uradalom kérésére ugyanígy jár el a királyszentistváni lázongók ellen is. 944 Bóday Mihály bódéi hiajorsági zsellérjei június első felében szintén megtagadják a munkát. Mlinarik László szolgabíró eljárásának eredményéről nincs értesülésünk. 480
