Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

járvány terjedését. Fö gócpontja augusztusban kétségtelenül Palota volt, ahonnan sűrűn érkeztek újabb és újabb listák megbetegedettek és meghaltak névsorával. A járvány befejezésével készített összesítés viszont minden helységnél pontosan föltüntette, mikor történt az első megbetegedés, adataira tehát nyugodtan hagyatkozhatunk. Eszerint Palota augusztus 5-i fertőződésével nagyjából egyidejűleg jelentkezett a kolera Siófokon és Maroson. A jelentésekből is előkerülő ösi, Liter, Kenése és Enying mellett korai dátummal szerepelt Kiskovácsi, Hajmáskér, Peremarton és Berhida is, a veszprémi járásban Kajár, Balhás, Lajos- és Mezőkomárom, a pápai járásból Dereske, a cseszneki járásból Oszlop, Csernye és Zirc, de rövidesen Jásd, Súr, Szápár és Olaszfalu is a listákra került. Augusztus 20. és szeptember 1. között újabb 25 helység fertőződött, köztük a veszprémi járásban maga Veszprém mezőváros (augusztus 28-tól), azután Vöröstó és Szentkirályszabadja, a palotai járásból Vörösberény, Sóly, Szentistván, Vilonya, a veszprémi alsó járásban Lepsény, Mezőszentgyörgy, Dég, Fokszabadi és Bozsok. Később tört ki a járvány a pápai járásban, ahol augusztus végéig az említett Dereskén kívül csak Iharkút ról jelentettek betegeket. A pápai alszolgabírói járásban a kolera augusztus 22-én jelentkezett, egyszerre mindjárt öt helységben: Lovászpatonán, Marcaltőn, Acsádon, Alsó- és Felsőgörzsönyben. A cseszneki második járásban és a devecseriben viszont a járvány csak szeptemberben tört ki, egyedül Kolontárról jelentettek már augusztus 30-án betegeket. Ezek a helységek tekinthetők tehát a járvány első gócainak, amelyekből azután szeptember hónap folyamán hirtelen szétterjedt Veszprém megye egész területén. A hónap végéig összesen 102 mezőváros, község és puszta fertőződött, így októberre már csak 28, novemberre 10, decemberre pedig 2 újabb helység maradt, míg 52 helység szerencsésen megmenekült a kolera pusztításától. Többségük a Bakonytól északra és nyugatra feküdt, s így kiestek a pusztulás fö hatósugarából. (Felsorolásuk az adatközlés után található.) Mithogy az első népszámlálás alkalmával 1784-ben Veszprém megyében összesen 192 települést írtak össze, Nagy Lajos pedig a puszták nélkül összesen 180 várost és községet sorolt fel, az 1831. évi kolera veszteségeiről szóló összefoglalásban szereplő 194 helységnév valóban felölelte a megye valamennyi települését. A kolera Veszprém megye területén viszonylag gyorsan végigsöpört, s az 1831. július 8-án megalakult bizottság 1832. február 13-án már beterjesztette zárójelentését a járvány lefolyásáról, és végső mérlegéről. Pusztítása gyakorlatilag már egy hónappal korábban megszűnt, mert január 10-én az utolsó helység, Ajka is jelentette a fertőzöttség végét. (Mindössze 4 helységben húzódott el januárig, aránylag kevés volt azoknak száma is — 30 —, amelyekben decemberig tartott.)