Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

tásból hazaszökdösöket 10 napra a falu végén kiválasztott épületbe bezárják, és megfigyelés alatt tartsák. Ugyanakkor ismertetik a palotai helyzetet is, ahol a betegek száma egyelőre nem növekedett, ezért megelégedtek a betegeket rejtő házak lezárásával. A hetivásárokat továbbra is megtartották. Augusztus 15-én Somogy megyéből érkezett riasztó hír: a kolera Kiliti községben kitört. Ezért sürgősen elrendelték a siófoki őrség megerősítését és az odaküldött biztosnak szigorúan meghagyták, hogy a fertőzöttgyanús helyekről utazók bebocsátását ne engedélyezzék. A kolera terjedését jelentették Székesfehérvárról is. Ezért a Fejér megyéből tömegesen hazaszökő Veszprém megyei lakosokat fokozott gondossággal ellenőrizték. (Ezúttal főleg palotai lakosokról esett szó.) ösi és Berhida községbe a bizottsági ülésen jelenlevő Pukly Ignác megyei orvost küldték ki, hogy az ott sínylődő betegeken tapasztalható-e a kolera. Javaslatára elfogadták, hogy a kolerában megholtak ruháit fenyömaggal megfüstöljék, majd 20 napig szellőztessék, a viselt holmik eladását pedig- megtiltották. A következő ülésen (augusztus 17.) több helytartótanácsi leiratot, a szomszédos megyékből érkező híreket, majd a fertőzött- helységekbe kiküldött orvosi jelentéseket ismertettek. Eszerint Pukly Ignác ősiben közönséges betegeket talált, csupán a birkásháznál Kukorelli Imre 18 esztendős ifjún lehetett látni a kolera jeleit — gondos ápolással azonban őt is megmentették. Palota mezővárosból érkező jelentések szerint viszont augusztus 15-én és 16-án ott újabb 1—1 halott volt. A jelentés a kolera kitörésétől valamennyi halálesetet tartalmazta. („Augusztus 5-től 13-ig a halottak száma 17-re megyén, kik közül 10-en kolerában múltak ki a világbul.") A helyzet augusztus folyamán nem változott lényegesen. A sűrűn tartott ülések jegyzőkönyvei szerint a gyanús esetek száma szaporodott, s a megye legkülönbözőbb részeiből érkeztek hírek a kolera kitöréséről. A szolgabírók jelentéseit részletesen nem ismertették, így csak elvétve került elő egy-egy helység neve, ahol a járvány jelentkezésének pontos időpontját közölték. így az augusztus 22-i nyolcadik ülésen fölolvasták Molnár Dienes szolgabíró jelentését, amely Ösi helységből 3 személy haláláról tudósított. Augusztus 24-én a mezöföldi járásba kiküldött Pukly Ignác orvos jelentette, hogy „Liter, Kenése, Siófok s több helységekben az egészség állapotját vizsgálat alá vévén azokban igen sok epés hideglelőket, hasmenőket, vérhasban sínylődöket talált légyen". Hollósy László főszolgabíró Enyingből jelentett gyanús megbetegedéseket, két nappal később viszont a pápai járásban levő Kis- és Nagygörzsönyből érkezik tudósítás a kolera kitöréséről. Ekkor a jegyzőkönyvekből már nem lehet pontosan nyomon követni a