Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

Móré nevű fehérvári prépostot azonban nem ismerünk. Az adószedés idején a fehérvári nagyobbik egyház prépostja — mint láttuk — Kálmáncsehi Domokos volt, míg a fehérvári kisebbik — a városfalakon kívüli Szent Miklós egyház — társaskáptalanjának préposti címét Somorjai Fodor István viselte.

54 A többi préposti javadalmas között viszont két Móré nevűt is ismerünk. A nevezetesebb Csulai Móré Fülöp volt, akinek politikai pályája több éves bolognai tanulás után 1502-től kezdve teljesedett ki, miközben egymást váltó préposti címeit élete végére a pécsi püspöki méltósággal cserélte föl.

55 Az 1488. évi adólajstrom adata azonban nem vonatkozhat rá; a mohácsi csatamezőn elesett Csulai Móré Fülöp ekkor még fiatal volt, még nem viselt préposti címet, bolognai tanulmányait később, az 1490-es években kezdte meg. A Veszprém megyei adólajstrom Móré prépostja Fülöp idősebb kortársa, Móré János volt. Korát 1490-ben 38 évre becsülték. Mátyás király tárnoka [tavernicus) 1479 körül néhány évig a jászói premontrei prépostság kommendátora, majd ezt követően a váradi székesegyház prépostja volt. Utóbbi méltóságától 1486 táján vált meg, amikor újabb — ezúttal dömösi — préposti javadalmat kapott. 1490-ben, amikor Mátyás király halálát követően Corvin János híveként Budán őrizte a Szent Koronát és a királyi kincseket, egyszerűen csak Móré prépostként említették, akárcsak az adólajstromban.

56 Mivel fehérvári prépost nem volt, a javadalmát képező két birtok viszont kétségkívül a székesfehérvári Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett káptalanhoz tartozott, Móré János nem prépostként, hanem a fehérvári káptalan tagjaként élvezhette a rostási és a küngösi birtok jövedelmét. Minthogy Rostáson 1481-ben és 1536-ban is a fehérvári őrkanonok birtokolt, Móré János is őrkanonok lehetett.

57 Az egykorú források igazolják, hogy Móré János prépost az adószedés idején valóban székesfehérvári őrkanonok volt. Préposti javadalma mellé 1484 tavaszán szerezte meg a fehérvári őrkanonokságot, melytől halála miatt 1492 táján vált meg.

58 Mint a káptalan javadalmasa, két Veszprém megyei birtokának haszonélvezője, bekerült az 1488. évi adólajstromba. A rangot tisztelő összeíró azonban nem tulajdonképpeni jogcímét, őrkanonoki titulusát, hanem nagyobb rangját, préposti méltóságát tüntette föl. Ugyanakkor préposti címe pontosabb — a birtokviszonyok szempontjából igencsak félrevezető — közlése helyett vezetéknevét vette fel a lajstromba. Kálmáncsehi Domokos és Móré János prépostok esetében a kereszt-, illetve a vezetéknév közlése a székesfehérvári káptalan két prépost rangú tagjának: a káptalan fejének és őrkanonokjának megkülönböztetését szolgálta. Az adólajstrom két alkalommal nemcsak a birtokos egyházi intézményt, hanem az élén álló méltóságot is megnevezi: a veszprémi és a fe-