Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

pet. Szentgálon ápr. 30-án, Palotán május 23-án szerveznek hasonló ünnepeket. (Hazánk 1848. 197. sz. 790., ill. 217. sz. 866.) A szónoklatokkal, fáklyás felvonulásokkal, lakomával és táncmulatsággal egybekötött ünnepségek nem csekély kiadásba kerülnek. A pápai örömünnep például egymaga 3 ezer forintot emészt fel. (Hazánk 1848. 210. sz. 842.) Hasonló kiadással jár a nemzetőrség ünnepélyes eskütételének lebonyolítása is: Pápán — amint már említettük — a nemzetőrség március 27-én, Veszprémben április 9-én, Palotán május 7-én esküdött „zászló alá". (Hazánk 1848. 197. sz. 790; 202. sz. 810; 217. sz. 866.) Palotán ekkor a nemzetőrség 400 fös, Veszprémben meghaladja a hatszázat. Pápán az egyesüléskor a polgárőrség 173 fős, a felesketett nemzetőrség — az igényelt fegyverek számát figyelembe vévén — szintén közel 600 főből állhat. 86. Uo. áll. biz. í. 1149/1848. sz. 87. Uo. kisgy. jkv. 746/1848. sz. 88. B H 1848. 853. sz. 459. 89. Ma Lenin tér. A főispáni lak ma a Lenin liget 1. sz. épülete. 90. VemL közgy. jkv. 749/1848. sz. 91. Uo. áll. biz. jkv. 4/1848. sz. 92. Uo. 752/1848. sz. A közgy. határozata szerint az áll. biz. tagja automatikusan minden megyei tisztviselő, minden helység bírája és a mezővárosi jegyzők. Ezeken kívül 77 választott tagja van a bizottmánynak. Amennyire rekonstruálható, a választottak körébe tartozik 24 kisnemes, 24 birtokos köznemes, 4 arisztokrata, 8 fö az alsó és 3 fő a felsőpapság köréből; továbbá 7 iparos, 3 kereskedő, 3 tanító, 1 uradalmi tiszt. A „választás" a köznemesség „szája íze" szerint, a parasztság kizárásával történt. 93. VemL áll. biz. jkv. 3/1848. sz. 94. Az ülést végül csak június 6-án tartják meg. 95. VemL áll. biz. í. Kinevezésének gondolata már márciusban felmerül, de ö akkor a felkínált tisztséget nem fogadja el. Gróf Esterházy Pál személyes rábeszélésének meghatározó szerepe van abban, hogy végülís igent mond. Vö. Hunkár emlékiratai, 366. 96. VemL áll. biz. í. 551/1848. sz. 97. Hunkár emlékiratai, 367. 98. Uo. 367. A „régi hibák": az 1839/40 évi országgyűlésen követtársa, Kotsi Horváth Sámuel alispán, az utolsó rendi országgyűlésen Sebestyén Gábor pártol el tőle és áll a kormánypárt mellé; 1843-ban a klérus és a kormánypárt összefogása buktatja meg a követválasztáson; Rosos Istvánt személyes ellentét idegeníti el tőle, mivel ö szeretett volna a főispáni székbe ülni. Uo. 354—356, 366. Fiáth Ferenc ekkor még megyei adminisztrátorságra vágyik. Fiáth: Életem, II. köt. 105. 99. VemL áll. biz. jkv. 1273/1848. sz. 100. Hazánk 1848. 191. sz. 763. 101. Dómjén Ferenc: Egyházi beszéd. Pápa, 1848. DRKK Nyomtatványtár. 102. Kuszák: Ébren a magyar, 28. 103. Hazánk 1848. 194. sz. 776. 104. VemL közgy. i. Eöry Szabó Antal szolgabíró után maradt iratok. 46/1848. alisp. sz. 105. Uo. 43/1848. alisp. sz„ Vö. Ember: Iratok, 23. 106. Uo. 107. Uo. 46/1848. alisp. sz. 108. Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767—1849. (továbbiakban: A jobbágyi földbirtoklás) Bp. 1967. 136. 109. Ember: Iratok, 22. Ugyanekkor Győr megyében a müvelés alatt lévő területek kb. 20, Komáromban 19, Fejérben 9,5% -a szabadult fel. Ember: 1. m. 9, 10, 13. 110. Fényes: Magyarország leírása. I—II. Pest, 1847. II. 47. 111. Sándor Pál: Adatok a parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. VMMK 9 (1970), 153—181. 112. Uo. 173. 113. Zirc betelepítése 1715—1720 között indul meg, telepítési szerződése 1718-ban keletkezett. Horváth Konstantin: Zirc története (Zirci könyvek 1.) Veszprém, 1930. 131 —132, 169—176. Olaszfalu prédiummá lett faluhelyén 1732-ben telepednek meg új lakói. Eplény pusztát 1765 óta lakják. Sólyt az apátság 1699-ben telepíti újra. Koppányt 1718-ban szállják meg a telepesek. Nagytevel szintén ekkor népesül be. Magyarpolány lakói 1696-ban térnek vissza, Németpolányt 1754-ben hozzák létre. A két falu közigazgatásilag hivatalosan 1950-ban egyesül. Aklipuszta 1696-ban válik az apátsági birtoktest részévé. Jelentősebb református népesség csak Sólyban és Tósokon él. HL 303, 183, 355, 112, 284, 251, 296, 252, 373, 98. 114. Magyar: Akli, Sóly; német: Eplény, Koppány, Nagytevel, Németpolány, Zirc; német—magyar: Olaszfalu, Magyarpolány, Tósokberénd. 115. Magyarpolány és Németpolány, Tósok és Berénd. A források leggyakrabban Polányt és Tósokberéndet említenek, birtokigazgatásilag viszont egymástól elkülönülnek. 116. Kivétel Eplény, Akli, Inváncháza, Usai, Borsat-puszta. 117. Közmunkák megyei összeírása. VemL közgy. i. 2197/1845. sz. 118. VemL A Cisztercita Rend Zirc—Pilis—Pásztó és a Szentgotthárdi Apátságának levéltára. Archívum vetus. (továbbiakban: Zirci apátság, Arch, vet.) C 2797, C 2880.