Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

tartanak. Közhasznú Kalendáriom (Naptár) Az 1840-dik (Szökő) Évre. Pápa, 1840. 62. HL 65. 63. Fényes: Magyarországnak . . ., 410. 64. Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. VMMK 5 (1966), 143— 181., különösen 161 —163. A huta üzemelésének kezdetén 100 személy megélhetését biztosította. Evi forgalma a 40 000 forintot elén. VemL közgy. í. 159/1819. sz. (I. 30.) 1846-tól kezdve Neumann Scheiber Jakab palotai születésű lókúti zsidónak adja bérbe a hutát. Uo. közgy. i. 556/1848. sz. öszszeírások. A Veszprém megyei zsidók öszszeírása 1848-ban. Cseszneki alsó járás. Lókút, 187. sz. A két pápai pipagyár közül az egyik Schlézinger Izrael 30 éves pápai lakos, a másik Schlézinger Lipót 38 éves pápai lakos tulajdonát képezi. Ezen kívül a források megemlítik Lázár Ábrahám pápai pipakészítöt. Uo. A pápai középső (főszolgabírói) járás összeírása. 30, 142, 230. sz. Kézművesipari szinten egyébként a megyei zsidók közül többen is foglalkoznak pipakészítéssel, így pl. Szilasbalháson is. A munkáslétszámról közgy. i. 94/1848. sz. 65. Römer Flóris: A Bakony. Győr, 1860. 16—18., Faller Jenő: Adatok a Bakony pusztulásához. Zirc, 1936. 7—8, 14—16. 66. VemL közgy. i. 94/1848. sz. 67. Uo. 2095/1848. sz. 68. Uo. közgy. jkv. 136/1848. sz. Az esküdtek fizetése a volt utibiztosok fizetésének aránylagos felosztásával történik. 69. Uo. 70. Uo. 2675/1848. sz. 71. Uo. közgy. i. 166/1848. sz. A felterjesztés szerint az 1847. évi termés nagyobb részét a tél folyamán még a földesurak is felélték. 72. Uo. áll. biz. í. 35/1848. sz. 73. Uo. közgy. jkv. 488/1848. sz. 74. Uo. Eöry Antal szolgabíró után maradt íratok. 41/1848. alisp. sz. 75. Uo. 43/1848. alisp. sz. 76. Uo. 56/1848. alisp. sz. 77. Pest megye március 21-i közgyűlésén határozatban mondja ki, hogy âz országosan elfogadott népképviseleti elv alapján minden lakosnak tanácskozási és szavazási joga van. BH 1848. 798. sz. 222—223. 78. Uo. áll. biz. í. 372/1848. sz. A pápai kerületi választmány jegyzőkönyve (továbbiakban: pápai ker. vál. jkv.) III. 29-i ülés, 1. p. 79. Uo. kisgy. jkv. 745/1848. sz. 80. Uo. 81. 1000 példányban nyomtatják ki. 82. DRL Pápai Ref. Egyházmegye közgy. jkv. 3/1848. sz. 83. VemL kisgy. jkv. 745/1848. sz. 84. Eötvös Károly: A Bakony. Bp. 1909. II. 232. 85. A március 25-én hozott határozat értelmében másnap megalakult pápai kerületi választmány feladatának, a békés átalakulás biztosításának a nemzetőrség segítségével tudott megfelelni. A pápai nemzetőrség a polgárörségből fejlődött ki: március 26-án, a pápai megyeháznál ünnepi gyűlésen egyesült a polgárőrség a frissen alakult nemzetőrséggel, s közös főparancsnokául WUlax Antal városbírói választotta. Másnap a nemzetőrség ,,a szabad ég alatt zászló alá esküdött". Az alakulatot a kerületi választmány ideiglenes szabályzattal látta el, amelyben meghatározta a további „besorozás" feltételeit, a testületi pénztár kezelésének módját, az őrség lőszerellátását, az őrjáratok rendjét. Március utolsó napjaiban „némely magánviszonyokból eredő egyes kicsapongások, ellentállások, sőt halállali fenyegetőzések is történtek", amelyek kivizsgálását a választmány a törvényszékre utalja, s a rosszul felszerelt nemzetörségre csak a kisebb jelentőségű kicsapongások megfékezését, elhárítását bízza, a tisztek kötelességévé téve, hogy a „jövőre éjjeli cirkálások alkalmával, békésen együtt mulatókat zavarni, s magános bár tudva lévő gyanús helyre is világosság, zaj, vagy lárma nem léte esetében berontani, s ezáltal ingerültséget — melynek eltávoztatása fö kötelességük, nem csillapítani, hanem inkább nevelni óvakodjanak". A választmány — mivel a minisztérium a kért 400 puskát kiutalni nem tudja —, a fegyverek beszerzését Grosz Ignác helybeli kereskedőre bízza, aki az osztrák fegyvergyáraktól reméli szükségletei kielégítését. A puskával, karddal felszerelt nemzetőrséget addig is szakaszokra, ünnepnapokon pedig zászlóaljakra osztva gyakoroltatják. A „békés forradalom" útján megvalósult nemzeti átalakulást húsvét másnapján ünnepli a város. A zavargások elkerülése végett — amelyre az ezüstpénz megfogyatkozása és a marhahús megdrágulása elegendő okot szolgáltat — a megyei bizottmány segítségét is igénybe veszik és az ünnepség idejére megtiltják a nyilvános „borfolyatást". Az örömünnep így minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott te. Uo. áll. biz. i. 372/1848. sz. A pápai ker. vál. jkv. Az egyik résztvevő így ír erről: „Tegnap ültük meg a szabadságünnepet. Ettünk, ittunk, minden toistra sirva fakadtunk, több hölgyet borral leöntöttünk, tánczoltunk és ismét ittunk. Ez aztán az örömünnep." Hazánk 1848. 205. sz. 821. Enyingen április 29-én (Hazánk 1848. 210. 842.) és május 3-án (Munkások Újsága 1848. 9. sz. 142—143.) tartják az örömünne-