Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

megtámadásáról tudósít. DL 44471. Helybeli officiálisokat említ Veszprém megye 1427ben kelt oklevele. Sörös: Bakonybéli regesták, 361. — A XIV—XV. századi falusi önkormányzatra, a bíró szerepére lásd Szabó: Középkori falu, 90—101. — A Bogdán közelében birtokos vásárhelyi apácák Vásárhely mezővárost, Lovas, Csősz, Mindszentiszkáz és Kisszőlős falvakat felölelő uradalmának 1511. évi magyar nyelvű urbáriuma azt mutatja, hogy még kis uradalmon belül is voltak eltérések az egyes települések között az adózás és a bíráskodás terén. Lukcsics: Vásárhelyi apácák, 55—59. Az uradalom méreteit jellemzi, hogy jobbágyai 1488-ban összesen 164 forint állami adót fizettek, éspedig Vásárhely 104, Lovas 17, Csősz 22, Mindszentiszkáz 9 és Kisszőlős 12 forinttal adózott. DL 28340. 238. Bolla: A közszabadság lehanyatlása, 18—23. — Tanulmányom lektorálás utáni leadását (1981. január 21.) mintegy félévvel követve jelent meg Szűcs Jenő: Megosztott parasztság — egységesülő jobbágyság. A paraszti társadalom átalakulása a 13. században. Századok 115 (1981), 3—65, 263—319. A szintézist, amely a bogdáni kiváltságlevéllel is foglalkozik (Uo. 32, 63, 301—303, 311, 314.), így már nem állt módomban figyelembe venni. A 43. jegyzetben idézett kézirat időközben megjelent: Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágy osztály kialakulása Magyarországon. Bp., 1983. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 100.) A bogdáni kiváltságlevelet a 190—191. és a 233—234. oldalakon elemzi.