Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

31.) kérdéses, különösen, ha korábban Fehér kútnak hívták. 104. Az A—Cs betűvel kezdődő megyékben a Bács megyei Úrréve (Györiíy. Történeti földrajz I. 204, 236.), a Bodrog megyei Ürhatára (Uo. 698, 731.) és a Csanád megyei Ürnépe (Uo. 838.) helynevek kérdését nyitva hagyva, a XIII. században két hercegi föld: a Baranya megyei Beszen és a Bars megyei Orosz található (Uo. 255, 284, 414. és 465. Vö. a 100. jegyzettel.). A korántsem teljes gyűjtés adatait lásd a 95, 99, 100. és 105. jegyzetben. 105. Bér: CD V/2. 382, 407. Fájsz: HO V. 53. és DF 200050. (Veszprémi püspökség levéltára, Fájsz 1.) Vö. Gutheil: Árpád-kori Veszprém, 113. Küngös: Reg. Arp. 3459. sz. Vö. HO VII. 281—282. és Koppány: Középkori templomok, 134. Miller: Reg. Arp. 3021. sz. Vö. Csánki III. 242, 338. 106. Lásd a 49. jegyzetet. Péc nembeli Dénes hercegi udvarbíró (iudex curie) a két 1268. évi oklevélben nyitrai ispánként szerepel. Dénes valószínűleg 1268 nyarán, május és augusztus között lett zalai ispán. Reg. Arp. 1572—1573. sz. Napi dátummal ellátott oklevél először november 9-én említi új tisztségében. Holub József: Zála megye története a középkorban, (továbbiakban: Zala megye) I. Pécs, 1929. 452. Dénes Veszprém megyei működését tanúsító két oklevél keletkezése ennek alapján 1268 első felére tehető. 107. A királyi birtok népeinek földjük eladományozásával összefüggő mozgására lásd Solymosi: Jobbágyköltözés, 9—11, 17—18. 108. Miklós fia Pál somogyi főesperes, Pál veszprémi püspök unokaöccse (nepos), aki először 1268 őszén, utoljára pedig 1273ban szerepelt a bolognai egyetem hallgatói sorában, Bolognában római jogból szerzett doktori fokozatot. Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. 1221—1864. Bp. 1941. (Olaszországi magyar emlékek III.) LUI— LIV, 8, 10, 12, 14—17., Gerics Józset. Adalékok a Kézai-krónika problémáinak megoldásához, (továbbiakban: Kézai-problémák) Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sect. Hist. Tom. I. Bp. 1957. 118—119, 121., Bonis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 25, 28. — A püspök nagybácsi támogatását élvező Pál mestert hazaérkezése után, még 1273-ban veszprémi préposttá választották (PRT II. 341.) az elhunyt Favus prépost helyébe. A jogtudós Pál mester veszprémi prépostsága idején, 1281-ben IV. (Kun) László feleségének, Anjou Izabella (más néven Erzsébet) királynénak volt alkancellárja. Gerics: i. m. 118. Veszprémi préposti címét, melyet 1286 novemberében még viselt (MES II. 217.), 1287. augusztus 3. előtt esztergomi préposti és pécsi adminisztrátori címmel cserélt föl. HO VIII. 252. Felfelé ívelő pályáját végül pécsi püspökként fejezte be. Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. 1100—1900. Esztergom, 1900. 19. Pál mester és püspök rokona vitatott nemzetségére összefoglalóan lásd Gut heil: Árpádkori Veszprém, 299. 20. jzt. Gutheil Jenő Pál prépost bolognai tanulmányait és alkancellárságát nem említi. Uo. 51, 131 — 133, 232— 233. Hasonlóképpen azt sem, hogy Pál. veszprémi püspök az egri egyházban nevelkedett. Békéli: Káptalani iskolák, 369. Arról sem szól, hogy az 1276. évi oklevél adatának olyan értelmezését, miszerint a veszprémi káptalannak 16 jogdoktora lett volna, Veress: i. m. 16—17. kétségbe vonja, mert forrásszerűen csak egyetlen doktor: Pál prépost léte igazolható a XIII. századi Veszprémben. — Katona Imre feltevése (Magyar Nemzet, 1979. június 28-i sz.), hogy Pál prépost volna Anonymus, minden alapot nélkülöz. 109. DL 40124. — A hártyaoklevelet befüggesztett pecséttel látták el. Ez úgy készült, hogy az oklevél anyagán két kis bevágást tettek, ezen hártyaszalagot fűztek keresztül, melynek végeit a pecsétviaszba nyomták. Az oklevél hátlapjához középtájt szorosan odasimult pecsétnek ma csak kis nyoma látható, míg a hártyaszalag ma is megvan. Az oklevelet feltehetően a veszprémi káptalan 4,5 x 3 cm nagyságú ovális pecsétjével látták el. Ez a pecsét 1220 táján készült s 1276-ban elveszett, a káptalan védőszentjét, a sárkányt legyőző Szent Mihály arkangyalt ábrázolta, felirata -(- SIGILL(VM) CAPITVLI VESPRIMIEN(SIS) volt. Századok 113 (1979), 551. A nyitott oklevél (litterae patentes) méltóságsort nem tartalmaz, de az oklevéladó nevét és címét rögzítő intitulatio a privilégiális formától eltérően a veszprémi káptalan prépostját, Pál mestert is említi. A káptalan közel egykorú, 1275. március 2-i kiadványa (DL 958.) arról tájékoztat, hogy a püspöki szék betöltetlen, a prépost Pál mester, az oklevél kiállításáért felelős olvasókanonok Herman mester, a kántorkanonok Pál, az őrkanonok pedig Rugas volt. A káptalan 1276-ig használt pecsétje az újabb kutatás szerint már 1210 táján elkészülhetett. Solymosi László: A hiteleshelyi pécsethasználat kezdeteihez. (Kézirat) 110. Lederer Emma: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Századok 62 (1928), 510., Solymosi: Jobbágyköltözés, 16.