Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

lő Cempo nevű veszprémi préposttal. Fejérpataky László: III. Béla király oklevelei. III. Béla magyar király emlékezete. Szerk.: Forster Gyula. Bp. 1900. 160—161. Az adománylevél keltét 1180-ra módosította Veszprémi regeszták (1301 —1387). (továbbiakban: Veszprémi regeszták) összeállította Kumorowitz L. Bernát. Bp. 1953. 446. sz. 51. IV. Béla adománylevelét V. István 1272. évi oklevelének említéséből ismerjük: DL 40466. Kiadása: Reg. Arp. 2223. sz. Szentpétery Imre, az oklevél kiadója feltételezte, hogy a Halimbával szomszédos öcs helyett tévesen Örs került az 1325. évi átírásban fennmaradt oklevél szövegébe. Ezt a feltevést azonban a birtoktörténeti adatok nem támogatják. Nincs adatunk arra, hogy öcs valaha is a Lőrinte-nemzetség tulajdona lett volna. Arra viszont van, hogy a nemzetségnek Alsóörsön birtoka volt: HO IV. 58—59., Kumorovitz: Veszprémi regeszták, 102. sz. Vö. Uo. 90. sz. öcs 1278-ban egyébként az ajkai nemesekkel rokon öcsi Fábiáné volt: HO I. 73. 52. 1291. október 9.: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae ac Slavoniae. Diplomaticki zbornik kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije. Collegit et digessit T. Smiciklas. (továbbiakban: Smiciklas) II—XV. Zagrabiae, 1904—1934. VII. 52. (=CD VI/1. 130. =AÜO XII. 510.) 1292. január 22.: AÛO V. 61. (Az oklevél hamis: PRT II. 111. 6. jzt.) és AÛO V. 62. (=PRT VIII. 302.) 1299. március Jí.— július 31.: Magyar Történelmi Tár 2 (1855), 177—180. (= AÜO V. 236—240. = HO VI. 446—449.) 1299: DL40966. Vö. Wertner Mór: Az árpádkori megyei tisztviselők. Történelmi Tár 1898, 124. Karácsonyi: Magyar nemzetségek II. 352. Gut heil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. (továbbiakban: Árpád-kori Veszprém) Sajtó alá rendezte Kredics László. Veszprém, 1977. 115. Lőrinte 1292 és 1299 között egyébként nem viselte megszakítás nélkül a yeszprémi ispáni címet, mint Karácsonyi kivételével gondolták. 1295-ben Péc nembeli Dénes fia János, Tomasina Morosini anyakirályné pohárnokmestere volt a veszprémi ispán (Smiciklas VII. 215.). Vö. Karácsonyi: Magyar nemzetségek II. 431. Ugyanitt a 426. lap utáni táblán János 1292 és 1295 között szerepel veszprémi ispánként. — A fenti adatok sorába tartozik, hogy Lőrinte mester (mag ister) veszprémi ispánként részt vett azon a budai (és rákosi) országos gyűlésen, amelyen III. András király Magyarországon tartózkodó nagybátyját, Albertino Morosini szlavón herceget és pozsegai ispánt felvették a magyar nemesek közé. Az erről szóló oklevélnek velencei levéltári anyagra hivatkozó kiadásaiban (CD VII/5. 502., Tudománytár 1842. XI. köt. 62.) az országnagyok között Lőrinc (Laurentius) veszprémi ispán szerepel, s a Budán kelt oklevél dátuma e közlések szerint 1292. július 29. (quarto Kai. Aug.) Wertner (Történelmi Tár 1898, 124.) az adatot helyesen vonatkoztatta Lőrintére, mert az oklevél Velencében (Museo Civico Correr) őrzött másolatában (Magyar Országos Levéltár, Filmtár, H 695.) Laurenthe olvasható. Ugyanitt az oklevél dátuma, bár a margón ez esetben is 1292 szerepel, 1298. július 28. (quinto Kai. Aug.) A velencei másolat ismerete nélkül különféle megfontolások alapján a kutatók már régen módosították az oklevél kiadásokban szereplő keltét. Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Bp. 1885. 145. szerint, amennyiben a napi kelet (július 29.) helyes, az oklevél csak 1298-ban keletkezhetett, mert a benne szereplő Antal alkancellár 1299. július 17. és 28. között megvált tisztségétől. Wertner (i. h.) és Karácsonyi (Magyar nemzetségek III. 12.) minden fenntartás nélkül úgy vélte, hogy Albertino Morosinit 1298. július 29-én vették fel a magyar nemesek közé. Ezzel szemben Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt, (továbbiakban: Árpádok) I—II. Bp. 1899.

2 II. 467. egy évvel későbbre, 1299. július 29-re helyezte az eseményt. A vitás kérdésben még a velencei másolat fényképének ismeretében is nehéz az állásfoglalás. Az oklevél keltének megállapításakor nem tekinthetünk el az Albertino Morosinire vonatkozó másik oklevéltől. Ezt mind kiadása (CD VII/5. 545—547.), mind velencei másolata (Magyar Országos Levéltár, Filmtár, H 695.) szerint III. András király 1299. augusztus 1-én, uralkodásának kilencedik évében bocsátotta ki Budán. Az egyezés ellenére a dátum ebben az esetben sem problémamentes. III. András ugyanis 1299. augusztus 1-én nerrí a kilencedik, hanem már több mint egy hete a tizedik uralkodási évében járt, mivel 1290. július 23-án lépett trónra. Ilyenformán vagy téves az uralkodási év (10 helyett 9-et írtak), vagy hibás az évszám, azaz a kilencedik uralkodási évnek megfelelően az oklevél egy évvel korábban, 1298. augusztus 1-én keletkezett. Az utóbbi feltevést azonban kizárja, hogy az oklevélben László titeli prépost az alkancellár, holott 1298. augusztus 1-én a ferences Antal Csanádi püspök viselte ezt a tisztséget (Fejérpataky:. i. m. 145.). Maradt az első feltevés: az uralkodási év a hibás, azaz nem egységes a keltezés, ami máskor is előfordul. III. András tehát valóban 1299. augusztus 1-én adta ki oklevelét. Ez a királyi oklevél viszont tar-