Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

az Árpád-kori Dráván-túlon és Erdélyben. Történelmi Szemle 20 (1977), 70—71. 17. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény, (továbbiakban: DF) 258684. (Lőcsei Állami Területi Levéltár, Horváth—Stansith család levéltára, fasc. 22. no. 1.) Regesztáját közli Mednyánszky Dénes: Levéltári böngészet. Történelmi Tár, 1878. 178—179. Az oklevél ör lakóira hospesszabadságuk ellenére populi megjelölést használ. A települést részletesen tárgyalja, de kiváltságlevelét nem ismeri Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. 221—222. és 307. — Hasonló eset kisebb jelentőségű kiváltságolásnál korábban is előfordult. Lőrinc erdélyi vajda 1248-ban határhasználatra és adófizetésre vonatkozó szabadságlevelet adott az alvinci és a borbereki hospeseknek. Kiváltságlevelét István ifjabb király, a későbbi V. István 1265-ben erősítette meg. ZW I. 77, 95—96. 18. Szalay: Városaink, 26—27 , 29—30. — Hóman: Városok, 36—38. — Kubinyi: Zur Frage, 542. 19. A példákat lásd a 32, 34—35. és 38. jegyzet adataiban. 20. Pleidell: Immunitás, 42 21. Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. Agrártörténeti Szemle 5 (1963), 21—33.. Solymosi László: A jobbágyköltözésről szóló határozat helye a költözés gyakorlatában, (továbbiakban; Jobbágyköltözés) Agrártörténeti Szemle 14 (1972), 32. 22. A bevándorlókra lásd Székely: Wallons et Italiens, 3—71., Uö:: Latinok és vallonok, 45—72., Györífy: Latinok, 37—44., Erik Fügedi: Das mittelalterliche Königreich Ungarn als Gastland, (továbbiakban: Gastland) In: Die deutsche Ostsiedlung ... (3. jegyzetben i. m.) 471—507., Györtfy György: István király és müve. Bp. 1977. 507—519., Fügedi Erik: A befogadó: a középkori magyar királyság, (továbbiakban: Befogadó királyság) Történelmi Szemle 22 (1979), 355—376. Hogy a „XI. századi törvények a klerikusokat és a lovagokat nevezik hosp it es-nek" (Uo. 360. 23. jzt Szűcs Jenőre hivatkozással), nem áll. Annak hívják a faluban a villicus fősége alatt lakó szegény idegent, a külföldről érkező kereskedőt, sőt a mások földjén lakó idegen földművest is. Zdvodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Függelék: A törvények szövege, (továbbiakban: Törvények) Bp. 1904. 162, 171, 187, és 194. (25, 18, 35. és 80. cikkely.) 23. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, (továbbiakban PRT). Szerk.: Erdélyi László. I—XII. Bp. 1902—1912. I. 598. — In suscipiendis etiam aut dimittendis liberis hospitibus, qui volunt terram inhabitare et colere, domnus abbas huius loci habeat potestatem, qui tarnen proficisci debent ad exercitum et regis expeditionem, sicut fecerunt nobis viventibus. 24. O-Magyar Olvasókönyv, (továbbiakban: Ó-Magyar Olvasókönyv) összeállította Jakubovich Emil és Pais Dezső. Pécs 1929. (Tudományos Gyűjtemény 30.) 46—48. 25. Fejérpataky László: A Gutkeled biblia. Magyar Könyv-Szemle 1 (1892—3), 15—19. — HO V. 1—4 — AUO VII. 41—43. 26. Szentpétery Imre: Az almádi monostor alapítólevele II. István korából, (továbbiakban: Almádi alapítólevél) Magyar Nyelv 23 (1927), 362—363., Jakubovich Emil: Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből. (továbbiakban: Végrendelet 1164ből) Levéltári Közlemények 2 (1924), 156— 157. — A nemzetségre és birtokaira a fentieken kívül lásd Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, (továbbiakban: Magyar nemzetségek) I— III. Bp. 1900—1901. I. 133—137. Holub József: Az Atyusz nemzetség Turul 51 (1937), 57—67., Házi Jenő: Adalék Jakubovich: ,,Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből" c. cikkéhez. Levéltári Közlemények 3 (1925), 243. — Monumenta ecclesiae Strigoniensis. (továbbiakban: MES) Ed.: Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. I—

III. Strigonii, 1874—1924. I. 116. Az 1156-ban a Bars megyei Léván élő hospesek földesurát nem ismerjük. MES I. 109. Az utóbbi oklevél hitelére lásd Ladányi Erzsébet: Az Euzidinus-oklevél hitelességének kérdéséhez. Levéltári Közlemények 48—49 (1978), 51—59., Uö: Die Echtheit der Euzidinus-Urkunde. (Einige Probleme der frühen ungarischen Kirchenorganisation) Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Hist. Tom. XX. Bp. 1980. 257—266. 27. DF 262045. (Vas megyei Levéltár, Erdődy család vépi levéltára, fasc. 79. no 4290.) — Super terra vero Manyscloy habet forum liberum ita, ut nec banus, nec vicebanus, nec tributarii, nec salinarii potestate habeant faciendi inpedimentum, et quecumque causa in illo foro orta fuerit non ad banum, nec suos iudices, sed ad dominum terre pertinebit iudicare. Hospites vero habitantes circa forum eandem habent libertatém, quam Latini vel hospites Zagrabienses. — Ez az első adat, hogy egy település hospeseinek helyzetét más település (minden valószínűség szerint királyi) hospeseinek szabadságához viszonyítják. A ki-