Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az
Ezzel szemben a decemberben szervezkedő Kisgazda Pártot a parasztság középső és módosabb rétegein kívül a városi polgárság nagy tömegei is támogatták. 101 Hasonlóan jelentős középosztálybeli erők álltak dr. óvári Ferenc országgyűlési képviselő mögé is, amikor január 19-én megalapította Veszprémben a Köztársasági Polgári Pártot. 102 1919 februárjában a Keresztény Szocialista Párt veszprémi szervezete is megalakult. Mindezek a pártok arra voltak hivatva, hogy a munkásosztály kivételével maguk mögé tömörítsék Veszprém megye egész lakosságát, söt a Keresztény Szocialista Párt a fizikai munkások között is megkísérelte a szervezkedést, de eredménytelenül. A lakosság egyes rétegei nemcsak pártokban szerveződtek, hanem különböző tanács elnevezésű szervekben is. Ezek az áltanácsok is nagyon változatos képet mutattak. Főként gazdasági érdekvédelmi szervek voltak, de tevékenységük gyakran öltött politikai formát is. Már november 7-én megalakult a Veszprémi Közalkalmazottak Tanácsa, egyúttal a városi tisztviselők (a legfőbbek kivételével) beléptek a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekbe is. ltM Ugyanezekben a napokban tartotta alakulóülését és folytatta tagtoborzó munkáját a klérus befolyása alatt álló Földművesek Tanácsa. Ennek a szervezetnek az volt a feladata, hogy küzdjön azokért a jogokért, amiket a földművesek „harctéri szenvedéseik, a roppant véráldozataik árán, valamint értékes agrármunkájuk révén megérdemelnek" — mondotta a november 6-i alakuló ülésen a szervezet egyik vezetője, Kőszeghy Antal karkáplán. 104 Az általánossá vált tanácsalakítási lázban még a papság is létrehozta a maga tanácsát. Az alsópapság szervezkedését a püspök nem nézte jó szemmel. A klérus lapja intette is őket, mondván, hogy ,,a papságnak nem az a hivatása, hogy tüntessen, hanem az, hogy komoly munkával működjék közre a fejlődés irányításában", 105 és a papi tanács kapcsolódjék bele az általános egyházi mozgalomba. November végén megalakult a Szellemi Munkások Tanácsa is Veszprémben. Célja a fennálló társadalmi rend megvédése volt, s ellene fordult „mindennek és mindenkinek, aki ezt erőszakosan lerontani akarta." 10 *' A polgári osztályerők ezeket a különböző pártokat és egyéb szervezeteket sikeresen használták fel hatalmuk erősítésére és a népi erők kiszorítására a politikai életből. Hangzatos hazafias és osztálybékét hirdető szólamaikkal megtévesztették a tömegeket, és eredményesen sorakoztatták fel azokat maguk mögött. A polgári és a népi erők küzdelmének legfontosabb színterei, a nemzeti tanácsok is egyre inkább az előbbiek irányítása alá kerültek. Annak, hogy egyes városokban, községekben a nemzeti tanácsok jelentős része polgári befolyás alá jutott, egyrészt az volt az oka, hogy a Szociáldemokrata Párt sok helyütt egyáltalán nem rendelkezett pártszervezettel, vagy ha igen, a helyi szervezetek munkásbázisa még nem volt elég erős (ugyanis főként kisipari dolgozók, alkalmazottak, értelmiségiek, kispolgárok tömörültek bennük), másrészt a klérus és a nagybirtok politikai befolyása több nemzeti tanácsban is erö-