Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

A veszpréminél sokkal rosszabb volt az áruellátás Pápán, ahol a nélkülözések miatt gyakran fordultak elő kilengések is. A városi tanácsnck ezért egy-egy árukiosztás alkalmával nagyon körültekintően kellett az igények kielégítésének sorrendjét és módozatait megállapítania. Mint a november 3-i tanácsülés határozata kimondta, ,,a városi tanács a háború okozta nagy nyomor és ebből fakadó nagy elégületlenség csillapítására, nehogy a lakosság erőszakosságokra vetemedjék, a 226 pár fatalpú, valamint a 83 pár bőrtalpú gyermekcipőt ingyen, a 600 pár bőrtalpú vegyes cipőt pedig maximális áron, jegyek ellenében kiosztani rendeli. A kiosztással a Munkás Otthon vezetőségét megbízza azzal, hogy elsősorban a hazatérő katonák s azok családtagjai részesíttessenek, amennyiben tényleg reá vannak szorulva, s csak azután osztassék ki az egyéb igazolt igénnyel bíróknak."

87 Egy másik alkalommal a Perutz-gyár raktárában levő textiláruk kiosztását határozták el, hogy a „lakosság ruhaínségét enyhíteni" lehessen.

88 Bár a közigazgatási szervek ilyen esetenkénti akciókkal igyekeztek a tömegek súlyos anyagi helyzetén könnyíteni, lényeges eredményt nem tudtak elérni, mert az árutermelés energia- és nyersanyaghiány miatt erősen akadozott, s a további hónapokban még tovább romlott a helyzet. Az áruellátáson csak a termelés fokozásával lehetett volna segíteni. A kettős hatalom átmeneti megszűnése Veszprém megyében A polgári demokratikus forradalom október 31-i győzelmét a fővárosi tüntető tömegek és hozzájuk csatlakozott katonák vívták ki. Ezek a forradalmi tömegek azonban a kivívott hatalmat azonnal megosztották a budapesti események hatására kinevezett Károlyi-kormánnyal és a mögötte álló Magyar Nemzeti Tanáccsal, mert a tömegek forradalmi ereje, lendülete forradalmi szervezet nélkül nem volt elegendő a hatalom kizárólagos megragadásához, az ország vezetésének átvételéhez. A hatalom önkéntes megosztása természetesen a kettős hatalom létrejöttét eredményezte. A fővárosi események kisugároztak az ország minden részébe, s még a Veszprémhez hasonló, politikailag nyugodt és mozdulatlan megyékben is kezdték mozgásba hozni a lakosságot. A rendszerváltozás, a hatalom új formáinak kialakulása azonban itt egészen más sajátosságokat mutatott, mint a fővárosban. Veszprémben nem voltak nagy tüntetések, felvonulások, csak a budapesti eseményeket kisebb-nagyobb csoportokban tárgyaló emberek élénksége, izgatott várakozása mutatta, hogy a forradalom fuvallata már Veszprém megyét is elérte, és rövidesen nagy változásokat fog itt is kiváltani. Míg Budapesten elsősorban a szervezett nagyüzemi munkásság volt a forradalom elindítója, Veszprémben az ipari dolgozók passzívan várták az események bekövetkezését, mert a megye néhány helységében létező