Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

nagyon óvatosan a régi közigazgatási apparátushoz, alig módosítva annak rendszerén, szervezetén, működési formáján, inkább csak az egyes szer­veknél elkerülhetetlen személycseréket hajtotta végre az államélet terü­letén. Nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalom első heteiben felszínre dobott nemzeti tanácsok nem illenek bele a mozdulatlan, változatlan közigazga­tási képbe. Minthogy a tanácsok mögött eleinte még nagy tömegek állot­tak, azonnali felszámolásuktól el kellett tekintenie a kormánynak, de hogy a forradalom konszolidációja után a társadalmi-politikai szerepük csökkenését a közigazgatásban is hasonló kövesse, el kellett sorvasztani igazgatási funkciókörüket. A belügyminiszter egyik november végi ren­delete 60 csak ellenőrző és javaslattevő szerepet szánt nekik. A Veszprém megyei közigazgatási szervezet és egyes nemzeti taná­csok viszonyát a szervek osztályösszetételéböl és az érdekazonosságból folyó együttműködés és összefonódás jellemezte. Jól dokumentálta ezt maga az a tény is, hogy a megyei közigazgatás legmagasabb funkció­körének betöltője és a vármegye nemzeti tanácsának elnöke ugyanaz a személy volt. A megye társadalmában, főként a polgárság soraiban és a közigazgatásban élvezett nagy tekintélye meghatározó szerepet juttatott neki Veszprém életében a Károlyi-rendszer idején. A közvélemény ha­ladó, demokratikus gondolkodású embernek ismerte, valójában a mérsé­kelt konzervativizmus felé hajlott, különösen a forradalom továbbfej­lődése kérdésében. A megyei törvényhatósági bizottság december 9-i ülésén tartott székfoglaló beszédében kijelentette: ,, . . . inkább a régi rendiségért kiáltok, — az ördöggel is szövetkezem — semhogy . . . vér­töl-könnytől áztatott ezeréves megcsonkított földünket juttassuk lassú biztonsággal idegen kalandor apostolok prédájára." 61 Dr. Rainprecht Antal főispán-kormánybiztosi megbízatását nemzeti ta­nácsi elnöki tiszténél fontosabbnak tartotta (nyilván ezt kívánta tőle a központi kormányzat is), és ettől az időtől kezdve a vármegyei nemzeti tanács lassan elsorvadt, a törvényhatósági bizottság tevékenysége és sze­repe viszont megnövekedett. A megye két városának nemzeti tanácsa november folyamán még elég aktív és tekintélyes szerepet játszott a helyi közigazgatásban. A polgár­mester a városi tanács végleges döntése előtt minden fontosabb kérdés­ben kikérte a helyi nemzeti tanács véleményét, illetve gyakran a városi tanács, ill. a városi képviselőtestület utasította a polgármestert, hogy a tervezett intézkedés előtt forduljon a nemzeti tanácshoz útmutatásért, irányításért. Pl. a lakosság tüzelővel való ellátása kérdésében úgy dön­tött a veszprémi városi tanács, hogy a „nemzeti tanács irányítása szerint" fogja meghatározni, kik kapnak tűzifát ingyenesen, ill. kedvezményes áron és a tüzelő árát is „a nemzeti tanács irányítása" alapján fogja meg­határozni. 62 Egy későbbi tanácsülés jóváhagyólag vette tudomásul, hogy a polgármester a tűzifakészlet biztosítása tárgyában a nemzeti tanáccsal egyetértőleg a minisztériumhoz fordult rendkívüli vágásterület engedé­lyezése tárgyában. 6 ' 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom