Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

Veszprém vármegye közigazgatása az 1918—1919. évi polgári demokratikus forradalom első két hónapjában* Búzás József 1918 őszének elején, közvetlenül a dualizmus rendszerének teljes összeomlása előtt, a magyar uralkodó körök mindent elkövettek, hogy ez az összeomlás csak Ausztriával való közjogi kapcsolatunk felbomlását eredményezze és lehetőség szerint mennél kevésbé érintse a magyar államterület integritását, a belpolitikai életet, az osztályviszonyok pillanatnyi állását, az uralkodó osztályok hatalmi és igazgatási rendszerét. Céljuk az volt, hogy az összeomlott Monarchia romjai alól kimentsék mindazt, ami osztályuralmuk fenntartásához szükséges volt. Úgy vélték, hogyha a háború következményeiért Ausztriát okolják, s ha követelik a tőle való elszakadást, megnyugtathatják a magyarországi politikai közvéleményt. A rövidesen megvalósult állami függetlenség azonban nem oldotta meg a magyar társadalom belső problémáit. A dolgozó tömegek évről évre csökkenő életszínvonala, a nép nyomora és elégedetlensége, a háború okozta sok szenvedés objektív előfeltétele volt forradalmasodásának. A főváros és más ipari központok munkásosztályának forradalmi hangulata — különösen az 1917-es oroszországi októberi szocialista forradalom hatása — felfokozódott, és 1918 folyamán a politikai megmozdulások, sztrájkok, tüntetések egész sorozatában is jelentkezett. A szovjetek mintájára a januári nagy tömegsztrájk eredményeképpen létrejött legelső magyarországi munkástanácsokat az ősz derekán újabbak megalakulása követte. A forradalmi hullám most már végiggyűrűzött az egész országon, és október 31. után az iparilag kevésbé fejlett megyéket, így Veszprémet is elérte. A magyar októberi forradalom győzelmét a fővárosban a felvonuló, tüntető tömegek vívták ki. Nekik köszönhették a Nemzeti Tanácsba tömörült ellenzéki pártok, hogy hatalomra kerültek, hogy Károlyi Mihály végre kormányalakítási megbízást kapott az uralkodótól. Az új kormány azonban, noha többségében jó szándékú, a demokratikus átalakulást őszintén akaró politikusokból állott, lényegében a polgári társadalom re"A tanulmány a ,.Jogtörténeti értekezések" 5. számaként jelent meg 1973-ban.