Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Jegyzetek 1. A nagyapát Rank! Jánosnak hívták, aki 1842-ben Somhegyen született. Az úrkúti üveggyár gyakori szünetelése miatt a hetvenes években a horvát—szlavóniai zvecevóí üveggyárba távozott, ahonnan 1880-ban már Ajkára tért vissza. — Az elbeszélő unoka: Rankl Ilona (özv. Széplaki Károlyné) Rankl Lőrinc leánya. 2. Fiers István, az ajkai üveggyár főkönyvelőjének tájékoztatása. — Az említett tüzeseteket igazolják a Somlyóvidéki Hírlapban megjelent hírek, melyek szerint 1900-ban és 1912-ben voltak tűzesetek az ajkai üveggyárban. Ezekre utal a gyár vezetőségének a községi képviselőtestülethez 1915. júliusában írott levele is, amely szerint „tüzesetek következtében a hivatalos iratok elégtek". — A régi iratok zömét a gyári épületek padlásain tárolták, melyek az 1954-ben kezdődő' rekonstrukció során kerültek elő. Hivatalos rendelkezés hiányában a nagy mennyiségű gazdasági irat és levelezés a zúzdába került. A Megyei Levéltárba csak a Kossuch János budapesti kereskedő cég iratai kerültek, illetve az ajkahutai iratok, melyekben valóban nincsen a gyár alapítására vonatkozó adat. 3. Az 1966. május 17-én ,,az Üvegipari Müvek Ajkai Üveggyára hivatalos helyiségében" felvett jegyzőkönyv tárgya: „A gyári ügyirat kezelése és irattárának ellenőrzése" volt, amit — az irattároson kívül — a főkönyvelő, az Állami Levéltár részéről pedig Polgár Erzsébet írt alá. 4. IIa Bálint—Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 92. 5. Markos György: Ajka, a bauxitváros. Bp. 1967. 73. — A szerző által említett homok Úrkút esetében nem játszott szerepet, hanem az agyag, amelynek megszerzésére Neumann Bernát is erőfeszítéseket tett. 6. Középdunántúli Napló, Veszprém. — A sorozat 1958. október 14-töl 24-ig terjedő öt részben jelent meg „Nyolcvan éves az Ajkai Üveggyár" címmel. — A szerző állítása a vándorló hutákról vitatható, mivel a dunántúli utolsó fatüzelésü üveghuta: Magyarlukafa 1889-ben beszüntette működését. 7. Sághelyi Lajos: A magyar üvegesipar története. Bp. 1938. 181. — A két csillár a második világháború folyamán megsérült. — A Zeneakadémián látható kehely leírása azonban csak annyiban helyes, hogy az Zichy Géza gróf ajándéka. De mivel a Zichyek üveghutája Ürkúton 1824-ben megszűnt; az 1849-ben született Géza egy korábban Ürkúton készített — nem öntött, hanem fúvott — kelyhet ajándékozott mesterének, Liszt Ferencnek. 8. Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. Veszprém, 1901. 97.: „A gróf végre megunta a port, 1851. május 13-án Bécsben Todesco Mór és Ede bankárokkal megkötötte az adásvételi szerződést, június 3-án egy-két pontot még változtattak a szerződésen, de már júliusban kijött a szolgabíró, s egy marék földet nyújtott át Todescoék megbízottjának: „Itt adom a nagyvázsonyi uradalmat minden jogaival s terheivel." 9. Veszprém megyei Levéltár (továbbiakban: VemL): A nagyvázsonyi uradalom rendezetlen gazdasági iratai, XVIII—XIX. sz. (továbbiakban: Nagyvázsonyi iratok) 1863. évi csomó. — A levél kelte: 1863. április 25. \ 10. Uo. — A bak (Boch) az öblösüveggyárakban ma is használatos, de már vasból készült állvány fából készült elődje volt. A bak (Werzeig, Werkstadt) tartozékai az üvegfúvó technika fejlődésével együtt változtak, főleg amikor a „hutakész" technikát a golyófúvás (banka, köbl stb.) feltalálása a századfordulón forradalmasította. Más volt azonban a műhely berendezése a táblaüveg készítésénél, az üvegsajtolásnál, öntésnél (stb.) is. — A levél kelte: 1863. április 17. 11. Uo. — A tíz oldalas leltár tételesen tartalmazza a raktáron lévő üvegféleségeket, illetve azok nyersanyagait is. 12. Uo. 1865. évi csomó. — A folyamodvány — eltérően a német nyelvű többi iratanyagtól — magyar nyelvű, a Todescoék által felfogadott Frank Márton ügyvéd írása. 13. Uo. 14. Uo. 15. Uo. — A hivatkozott udvari rendelvény szövegét a bankároknak küldött két végzés tartalmazza. 16. Uo. 17. Uo. 18. Telkes Simon: Üvegiparunk. Bp. 1895. 79. 19. Telkes i. m. 62. 20. VemL: Megyei Választmányi Állandó Bizottság 1871. évi jegyzőkönyvéből: „Báró Todesco Ede, és Lovag Todesco Mór bécsi bankárok, a Nagyvázsonyi uradalom tulajdonosai, beadott folyamodványukban, a nagyvázsonyi államúttól a Bakony on-.keresztül, uradalmi birtokon vezető és saját költségükön kiépítetni már megkezdett, az