Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

azt is, hogy azok közül csak egy — a meistersdorfi születésű Gürtler Flórián — volt csehországi.

200 Az üvegkészítés alapvető művelete az üvegolvasztás volt, aminek technikája a budapesti kamara szerint az üveggyártás behozatala óta alig változott Magyarországon. Ez a megállapítás három évvel előzte meg az ajkai üveggyár alapítását, ezért érvényes Neumann gyárára is. Az olvasztómester ezért igen nagy tekintélynek örvendett a tulajdonos előtt, mivel a termelés — főleg minőség tekintetében — az ő szakértelmén múlott. Az olvasztómester ezért a legtöbb gyárban szabad kezet kért és kapott, így munkájába a tulajdonos sem szólhatott bele. Az olvasztási „recepteket" nem papíron, hanem a fejében tartotta a legtöbb olvasztó, így halálakor sírba vitte az általa ismert olvasztási titkokat is. Ez a mesterség is apáról fiúra szállt, de a kívülállónak a mesterség titkait úgy kellett a mestertől ellesni. Az ajkai üveggyár első olvasztója Peidl Jakab volt, akit Neumann már Ürkútról ismert. Peidl Jakab 70 éves korában halt meg Ajkán, ami jelzi, hogy életében nemcsak Todescoék, hanem még a Kossuch cég gyárában is olvasztott üveget. A korábbi kimutatásból ismerjük a többi olvasztó személyét is. A hosszú olvasztási idő miatt volt legalább két olvasztóra szükség — ennyit jelez a soproni kamara 1885-ös jelentése is. Erre a hosszú időre egyrészt az olvasztandó nyersanyag — a zúzott kvarckő — lassú olvadása miatt volt szükség. A kvarckövet őrlés előtt kemencékben forrósították, majd a tüzes követ hideg vizet tartalmazó hordókba kotorták, ahol az elemeire bomlott, szétporladt. Ezután került sor az őrlésre, majd a felhasználásra. Az üveggyártáshoz a kvarchomokon kívül őrölt oltott meszet is használtak, ami ellenállóvá tette a külső behatásokra. A palackgyárakban a mész helyett folypátot alkalmaztak, ami alkalmas volt az üveg homályosítására is. Tejüvegre a nátriumot is tartalmazó földpátot és kriolitot, míg az üveg festésére a barnakövet használták. A barnakőnek igazi rendeltetése mégsem a színezés volt, hanem a színtelenítés, mivel a vasoxid által zöldre festett üveget színtelenné változtatta.

209 Az üveg előállításához elengedhetetlen kovasav mellett a kálium és a nátrium képezi a legfontosabb alkatrészeket, így az üvegnek is két fajtáját készítették. A káliüveget hamuzsír hozzáadásával nyerték, amit hamarosan kiszorított a szóda. A korabeli szakirodalom szerint: „A szódával olvasztott üvegnek az a hátránya van, hogy nem oly tiszta és színtelen, nincs annyi tüze és fénye, mint a hamuzsírüvegnek. Viszont a szódaüveg könnyebben és gyorsabban olvad és jóval olcsóbb, mint a káliüveg."

210 A szódával olvasztott üveggel dolgozó üveggyáraink termékei azonban vetekedtek a legfinomabb kristályüveggel is. A félkristályüveg elöállítá-