Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

munkaeszközeinek, az olvasztókemenczék és tégelyek beszerzése körül tapasztalunk. Az előbbeniek ugyan természetesen belföldön építtetnek s a tégelyeket is csaknem kivétel nélkül maguk az üveggyárak készítik, azonban sajnos, majdnem kizárólag külföldi anyagokból, a mi annál szomorúbb, mert úgy a kemenczék építéséhez, mint a tégelyek készítéséhez szükséges agyag megfelelő minőségben bőven található a belföldön."

201 Ezek után érthető, hogy Neumann Bernát is szerette volna megszerezni az általa kiválónak tartott úrkúti agyagot. Később azonban kiderült, hogy a hazai agyag csak az erdei huták kemencéihez volt alkalmazható, és olcsóbb volt a külföldinél. Az ezekben a hutákban készült üvegáru többsége nem is igényelte a drága külföldi tűzálló anyagokat. Megerősíti ezt a szakirodalom is: „Korábban a kemenczéket vagy agyagból, vagy pedig tűzálló vályogból készítették. Újabban a kemenczéket tűzálló téglából építik, a boltozatot azonban a legtöbb esetben most is agyagból tapossák, a hol pedig alacsonyabb boltozattal látják el a kemenczéket, ott azt dinastéglákból falazzák. A dinastégláknak az az előnyük van, hogy a tűzben terjeszkedvén, ez által elejét veszik a boltozat beomlásának, másrészt a dinastéglából való boltozatról lecsöpögő salak nincs olyan káros hatással az üveganyagra, mint az, a mely a chamotteos falazatról jut az üveganyagba. Ez utóbbi ugyanis színezi az üveget és abban nehezen olvadó csomókat képez."

202 Az olvasztókemence az üveggyárak legfontosabb része, amelyben az üveganyag tisztasága sokban függ attól a hőmérséklettől, amit a kemence elvisel rongálódás nélkül. Ugyanez vonatkozik a tégelyekre (fazekakra) is. Ki kell bírnia a kemence tágulását és összehúzódását, amit a hőfokváltozások okoznak. Különös figyelmet fordítanak a fazekak készítésére, mivel itt a legkisebb hiba is az egész üzem leállását vonhatja maga után. A fazékkészítés receptje szigorú titkot képez, ezért a gelencsér műhelyébe idegeneknek tilos a bemenet.

203 Ahhoz, hogy Bécsben is versenyképes áruval jelenhessen meg az ajkai üveggyár, kemencéit Neumannak is külföldi anyagból kellett jórészt építeni, e miatt panaszkodott a Bajorországból behozott tűzálló anyagok tetemes költségeire. Az új kemencéket már nem taposták, hanem készen hozott elemekből építették a szabadalommal rendelkező külföldi cégek. Jótállást a munkáért azonban csak akkor vállaltak, ha a kemence az általuk már ismert anyagból készült. Neumannak két gelencséré, illetve téglavetője volt, valószínű tehát, hogy az olvasztótégelyeket Ajkán, míg a kemencéket — akár a többi magyarországi üveggyárnál is — a külföldiek készítették. Neumann Bernát olvasztókemencéi közvetlen tüzelésüek voltak, akár az erdei hutáké. A két fő részből álló kemence alsó része volt a tüzelőtér,