Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

tője: Gaál Károly ugyanis elvállalta az újonnan épült paracsini (Szerbia) üveggyár vezetését, és magával hívott néhány üvegest is, akikhez a három Rankl testvér is csatlakozott 1910-ben. Lőrinc ott is halt meg, míg a másik kettő, az első világháború kitörése előtt tért vissza Ajkára. De csak József maradt végleg itt, míg Mihály — József idősebb fiával — Tokodra távozott. Az üvegfúvó mesterséget Ajkán öccse, Ferenc folytatta, akinek elhunytával kihalt a dinasztia üveges ága Ajkán. Találunk még Rankl neveket a németlukafai anyakönyvekben is, akik az úrkúti huta megszűnése után vándoroltak Somogyba. Néhány somhegyi üveges leszármazott viszont az ajkacsingervölgyi szénbányánál tűnik fel a múlt századi Társpénztár nyilvántartójában. A Wagner família tagjai a vétyempusztai üveghuta megszűnése (1879) után jöttek Ajkára. Wagner Ignác ajkahutai üveges leányát 1882-ben már Ajkán keresztelték. A stájerországi származású Wagner János — felesége, Tillinger Erzsébet halála után — második házasságát szintén itt kötötte a nórápi születésű Tiszta Katalinnal 1884-ben. Ebből a házasságból született 1885-ben Wagner János, akinek keresztapját, Wagner Mátyást a dinasztia harmadik tagjának tekinthetjük. Az ifjú Wagner azonban nem folytatta az apa mesterségét, a gépészkovács szakmát találta jobbnak. Felesége — Tej kál Anna — révén azonban kapcsolatban maradt az üvegesekkel. A Tejkál család neves zvecevoi csiszoló dinasztia volt, mely a gépészkovács 1913-ban született fiát, a legifjabb Wagner Jánost visszacsábította az üveggyárba. Keze alól sok kiváló csiszoló szakember került ki. Jelenleg nyugdíjas csiszoló-mesterként még köztünk él. Fiát azonban ö sem adta üvegesnek, így a Wagner dinasztia is vele fejeződött be Ajkán. A csehországi Meistersdorfból származó Gürtler Flórián üvegcsiszoló és véső volt Ürkúton. Első fiát, Károlyt Városlődön, a másodikat, Ferdinándot — aki Vétyempusztán született — Szécsiszigeten keresztelték. Ajkára a vétyemi huta megszűnése (1879) után került a család. Az apa halála (1882) után fia, Ferdinánd folytatta apja mesterségét. Az ö fia, Rudolf (szül. 1906) azonban már nemcsak örökölte a csiszoló mesterséget, de azt — Burger Pál, majd később Tatár János tanítványaként — művészi szintre is emelte. Nevükhöz fűződik a műcsiszolás (finomcsiszolás) meghonosítása, bevezetése az ajkai üveggyárban. Az általuk csiszolt díszmű világszerte keresett cikk volt. Nevükhöz fűződik a 30-as évek üvegipari szenzációja: a „magyar kristály" csiszolása is. Gürtler (Garamvölgyi) Rudolf 1945 után — a gyár leállásakor — Budapestre ment, ahol önálló csiszolóműhelyt nyitott. Ott is halt meg 1976-ban. Az ugyancsak nagylétszámú Obermeier dinasztia ősei Németországból jöttek az első — Zichy-féle — úrkúti üveggyárba. A famíliáról az első