Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
nál fogva a f. év július hó 13-án 39051 sz. a. kelt átiratomban említett határidőket a mellékelt leirat tartalma értelmében méltányossági tekintetekből megváltoztatni szükségesnek láttam, (december 17.) Tordai." 161 Ezek voltak az Ajkára tervezett , r Első magyar palackgyár Rt." tervének dokumentumai, melyek a gyár eladás előtti évének — eddig ismeretlen eseményeit rögzítik. A terv kudarcának okaira egyértelműen nehéz következtetni, főleg azért, mivel az örökösök végül is megkapták azt a tíz évre szóló kedvezményt, amit a gyárat megvásárló Kossuch János családi cég a gyár 1891—92-beni átépítésére kapott, hasonlóan a gáztüzelésre áttért többi üveggyárhoz. Az okok közül a legvalószínűbb az, hogy a Zahn örökösök a gyárat csak akkor szándékoztak átépíteni palackgyárrá, ha az 1890: XIII. tc-ben szereplő összes kedvezményeket maximális időre megkapják, illetve — a vasúti szállítási kedvezményeken kívül — az állami borpincészeti és borászati szövetkezet rendeléseit is biztosítják számukra. Mindezek birtokában volt csak szándékukban ,,a Veszprém megyei Ajka községben létező, s ez idő szerint még Neumann Bernát tulajdonát képező gyárat megszerezni", ahogy ezt folyamodványukban írták. A folyamodványban azonban a folyó évben Ajkán létesítendő és már 1890-ben működő gyárat ígértek a kereskedelmi miniszternek. Az átépítést viszont késleltették a vasgyárakkal való közvetlen kapcsolat nehézségei, mivel az állami gyárakkal csak a minisztériumon keresztül érintkezhettek. A kapcsolatot a folyamodókkal a budapesti kereskedelmi kamarán keresztül tartotta a minisztérium, így az ugyancsak Budapesten székelő Zahn örökösök azonnal intézkedhettek. Nem rajtuk múlott azonban, hogy bár a vasgyár készségét már július 24-én jelezte a miniszternek az alkatrészek legyártásának lehetőségéről, a minisztérium viszont csak augusztus 5-én értesítette erről a folyamodókat a budapesti kamarán keresztül. Tekintettel viszont arra, hogy a kedvezmény feltételeként az átalakított gyárat csak 1891. április 1-én kellett üzembe állítani, az örökösöknek még mindig közel nyolc hónapjuk lett volna arra, hogy megkezdjék a gyár átépítését. Ez viszont attól is függött, hogy az államvasutak gépgyára, illetve a diósgyőri acélgyár milyen határidőre tudta volna az átépítéshez szükséges alkatrészeket leszállítani. Arról nincsen adat, hogy az örökösök a szükséges alkatrészeket a vasgyáraknál megrendelték volna. A késedelem oka egyértelműen a pénzügyminisztérium megkésett hozzájárulása. A kereskedelemügyi minisztérium ugyanis már augusztus 27-én kérte az érdemi döntést a Zahn örökösök kérvénye ügyében — hiába. Ez a pénzügyminiszterhez október 27-én küldött sürgetésből derül ki. Méginkább bizonyítja ezt, hogy Wekerle pénzügyminiszter — a sürgetés ellenére — csak december 7-én válaszolt Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter
