Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

De a hospeskiváltságok körében sem maradt párhuzam nélkül a bogdáni privilégium. A veszprémi káptalanhoz hasonlóan később több hiteleshely adott ki hospeskiváltságot. 1279-ben a sági konvent az esztergomi káptalanhoz fordult, hogy egegi hospeseinek kiváltságát rögzítse, Bolchardus ispán pedig a váci káptalant kérte fel hospesei szabadságának megörökítésére. Ugyanebben az évben Batiz ispán és két telepítési vállalkozó kérésére szerződésüket a szepesi káptalan foglalta írásba. De a három káptalan oklevele közül egyik sem hivatkozott a hűségre. A szepesi káptalan 1280-ban kelt kiadványa viszont szólt róla. Eszerint a Szepes megyei Görgő falu népei esküvel kötelezték magukat, hogy minden hűséget és tiszteletet megadnak földesuruknak, Éliás comesnek, a szepesi szászok és latinok ispánjának és utódainak. A földesúr viszont cserébe hasonlóképpen esküvel vállalta, hogy szabadságukban megőrzi őket.

227 Az a körülmény, hogy ezeket a privilégiumokat hiteleshely, vagyis kívülálló — harmadik — jogi személy foglalta írásba, a kiváltságolás szerződés jellegét bizonyítja.

228 De nemcsak a forma, a tartalom is igazolja ezt. A váci káptalan oklevele egyezségnek nevezi Bolchardus ispán hospeseinek földdel együtt adott szabadságát. Ennek megfelelően a váci kiadvány két, jól elkülöníthető részből áll. Az első a szolgáltatásokat, a második a tulajdonképpeni kiváltságokat sorolja fel. Az utóbbit bevezető mondat a szolgáltatások teljesítésére, mint a kiváltságok feltételére utal. Az esztergomi káptalan előtt nemcsak a földesuraság, a sági konvent képviselői, hanem az egegi hospesek villicusa és három társa is megjelent, s a hospesek megbízottjai a maguk és társaik nevében elfogadták a föld betelepítésére adott szabadságot.

229 Görgő kiváltságlevelének idézett záradéka szintén azt mutatja, hogy a szepesi káptalan előtt megjelent két fél megállapodott egymással. Batiz ispán és testvérei szerződéskötése a két telepítési vállalkozóval nyilvánvaló, de lényegi különbség az előbbiekkel szemben, hogy a földesúr itt nem az adózókkal, hanem éppenséggel nélkülük kötött egyezséget. A veszprémi káptalan a bogdániak kiváltságát az említett három hospesprivilégiumot megelőzve és azoknál tisztább formában szerződésként, méghozzá örökbérleti szerződésként foglalta írásba. A megfelelő forma kiválasztásában nyilván döntő része volt a veszprémi káptalan tagjai jogi műveltségének: Miklós fia Pál prépostnak, a római jog doktorának és több társának, akik a káptalani stúdiumban ,,az ország jogainak megőrzése érdekében" jogot is tanítottak.

230 Mit vállalt, illetve kapott a szerződésben a káptalan előtt megjelent két fél: a földesúr és a falu népe? Mint láttuk, a földesúri védelmet remélő bogdániak földet és hospesszabadságot kaptak a földesúrtól, aki