Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
1892. évi jelentés azonban arról adott hírt Sopronból, hogy a szombathelyi Grünwald Ödön egy nagyszabású üveggyár építésére kért egy consortium nevében engedélyt, melynek helyéül a kamara a megszűnt buglóci gyárat javasolta, ahol a kőszén, a kvarchomok, a vasmentes tűzálló agyag és olcsó munkaerő is megvan, és kiépült a szombathely—pinkafői helyiérdekű vasút is. Egy Esztergomba tervezett üveggyár viszont a Strázsahegy homokját és a tatai szenet kívánta hasznosítani. 151 Ezek a tervek azonban csak részben valósultak meg a későbbi tokodi üveggyár révén — a soproni kamara területe azonban üveggyár nélkül maradt. A győri kamara 1892. évi jelentése jelzi ugyan azt, hogy területén az üvegipart az ajkai üveggyár képviseli, amely azonban nem ad hírt üzleti tevékenységéről. 152 Ez azért érdekes, mivel a gyár 1890 második felében sorsának fordulópontjához érkezett, majd egy fél év múlva eladásra került. A tulajdonos-változást számon tartja ugyan a szakirodalom, de nem szól az eladást megelőző olyan eseményekről, melyek Neumann Bernátnak a gyártól való megválását új megvilágításba helyezik. A gyár megszerzéséért ugyanis nem a későbbi tulajdonos tette meg az első lépéseket, hanem a világhírű Zahn János György zlatnói üveggyáros jogutódai. Ök akarták az ajkai üveggyárat egy — az akkori követelményeknek megfelelő — palackgyárrá átalakítani. Választásuk bizonyára azért esett az ekkor már eladó gyárra, mivel egyrészt az üzem földrajzi helyzete kedvező piacot ígért, másrészt pedig az átépítéssel létesített palackgyár kevesebb beruházást igényelt volna, mint egy teljesen új gyár felépítése. A közeli vasút és a szénbánya csak növelte ezt az érdeklődést, mivel a szénnek kulcsszerepe volt a széngázzal való üvegolvasztásban, a vasútnak pedig a távoli piacokra a szállításban. Az ügynek az ad érdekességet, hogy az örökösök előbb kérték az állami kedvezményeket az általuk majdan létesítendő üveggyárra, mint a gyárat Neumanntól megvásárolták volna. Ez az esemény a gyár történetének szerves részét képezi, ami indokolttá teszi, hogy az erre vonatkozó dokumentumokat megismerjük, így mindenekelőtt a Zahn örökösöknek Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterhez intézett folyamodványát: ,,Mi tisztelettel alulírottak egy Ajkán Veszprém megyében fekvő üveggyárat akkép kívánunk átalakítani, hogy abban a gyártást folytonosan működő regeneratív fűtőkészülékkel gázkád kemenczével folytatjuk és kizárólag palackokat állítunk elő. Milliókra megy ez idő szerint azon palackok száma melyeket hazai ásványvíztermelőink, pezsgőgyáraink, bor és sör kereskedőink, cognacgyáraink drága pénzen és drága viteldíjjal külföldről különösen Csehország, Ellbogen, Aussig, Kosten stb. városaiban levő gyárakból évről évre importálnak. Az általunk szándékolt és kizárólag palackok előállításával foglalkozó gyár létesítése esetén nem