Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
A „keleti viszonylatok" említése pedig jelzi, hogy az ottani piacait éppen a vasúti viteldíjak kedvezőtlen volta veszélyeztette. A hazai piacokat elárasztó osztrák üveg konkurrenciája — mint olvashattuk — a nyugati határszéli megyékben volt leginkább érezhető. Ezt tetézte még a természeti csapás is. Üres csűrökkel és kongó magtárakkal köszöntött be az 1890-es esztendő az 1889. évi rossz termés miatt. A földművelő nép szűkében volt a pénznek, de sújtotta ez a kereskedőket is. 14 ' 1 Ha figyelembe vesszük, hogy az öblösüveggyárak egyik legbiztosabb bevételi forrását éppen a háztartási cikkek: befőttes, uborkás és paradicsomos üveg készítése jelentették, a rossz termés kihatása mindenképpen hozzájárult az ajkai üveggyár 1889. évi 25% -os forgalomcsökkenéséhez is. Mindez visszahatott a szakmunkások helyzetére, ami viszont ennélfogva jó talajul kínálkozott az ugyancsak Ausztriából származó mozgalmaknak a magyarországi ipari üzemekben. A gyár helyzetén segített ugyanakkor az 1889-ben véget ért magyar—román vámháború, de a korszerűtlen kis gyár ezt már csak ideig-óráig használhatta ki. Az eseményekre ugyanakkor kedvezően hatott az 1881. évi iparfejlesztési törvény folytatásaként kibocsátott 1890: XIII. tc, melynek 1. §-a 2.b. pontja állami adókedvezményt ígért azoknak az üveggyáraknak, melyek áttértek a regenerátoros tüzelésre, illetve ilyen gyárat építenek. Az üveggyárosok és az állam érdekei találkoztak ebben a törvényben, reményt adva arra, hogy a modernebb gyáripar jobb minőségű áruival kedvezőbb feltételeket teremt a külfölddel való versenyre. A törvény hatására egymás után jelentkeztek hazai és külföldi csoportok gáztüzelésű üveggyárak építésére, közülük többen éppen a Dunántúlon kívánták ezeket felépíteni. Az ajkai üveggyár immár válságos helyzete felkínálta a lehetőséget az eresebbeknek, akik azt az állam segítségével akarták kamatoztatni. A gyáralapító Neumann Bernát ezek szándékát használta ki, ami végeredményben a gyár fennmaradását is eredményezte. Az újabb dokumentumok szerint azonban a gyárra nemcsak annak későbbi tulajdonosa alkudott, de egy olyan cég is, amely országos jellegű vállalkozást tervezett Ajkán. 4. Az „Első magyar palackgyár Rt." tervei Ajkán A soproni kamara 1890. évi jelentése már csak egy mondatban említi meg az ajkai üveggyárat: „Üvegáruk gyártásával ez idő szerint kamarakerületünk területén már csak Neumann Bernát ajkai üveggyára foglalkozik."" 0 Nincsen jelentés az 1891-es évről sem, aminek aligha oka az, hogy a kamarák átszervezése folytán Veszprém megye az újonnan szervezett győri kamarához került, amely szintén nem tudott a gyárról. Az
