Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

kek oktatásáról az iskola-hatóság rendeletei szerint kellő gondoskodás történik." A törvény szerint a 12 éven felüliek is csak 8 órát dolgozhattak naponta, a 14 évnél idősebbek pedig 10 órát. Ugyanakkor a munkás egészségére ártalmas munkahelyeken csak a 16. életévüket betöltött fiatalok dolgozhattak volna, ahova az üveghuta is tartozott. A törvény 65. §-a azonban áthidalja ezeket a megkötöttségeket, amikor kimondja: „Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggel 5 óráig 16 éven aluli tanonczok általában nem alkalmazhatók; oly iparágaknál azonban, melyek üzése éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, az iparhatóság — tekintettel a tanoncz testi fejlettségére — megengedheti, hogy a 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb tanonczok a 64. §-ban megszabott munka-óráknak legfölebb felét éjjeli munkában dolgozzák le." Vagyis a tanonczok — amíg 14. évüket be nem töltötték — naponta legfeljebb 10—12 órát dolgozhattak volna az iskolában eltöltött idő beszámításával együtt. Előírta a törvény, hogy a napi 10—12 órát két részletben dolgozzák le a gyermekek, fél-fél órai szünetekkel, a két munkarész közötti egy órai pihenövel. Ezeket a szüneteket étkezésre használták fel az üvegfúvók. A népoktatási törvény okozta a legnagyobb gondot az ajkai üveggyárban is a gyakori éjjeli munka miatt. Itt éppen úgy alkalmazták a 10—12 éves gyermekeket bábtartónak, mint a többi — még közvetlen tüzelésű — üveggyárban, söt az ennél fiatalabbakat is, amit az 1888-ban bevezetett iparfelügyelet sem tudott teljesen megszüntetni. A sokgyermekes — anyagi nehézségekkel küzdő — üvegfúvók ugyanis önként vitték gyermekeiket a hutába az iskolába küldés helyett, amivel szinte dicsekszik a szájhagyomány. Ebből kifolyólag maradt az üvegfúvók egy része írástudatlan. Arra viszont már korábban is hivatkoztunk, hogy jórészt ezek az állapotok akadályozták meg az üvegipari szakiskola létesítését Magyarországon. A kamarai tudósítás szerint az üveggyár hozzájárult az iskola fenntartásához, hogy melyikhez, azt adatok híján nem lehet pontosan megállapítani, csak következtetni lehet az akkori adottságokból. Az első iskolát a Bányatársulat építtette Felsőcsingerben — 1875-ben — a bányász gyermekek számára, ide tehát nem járhattak üveggyáriak. Ajkán 1877-ben készült el az evangélikus felekezeti iskola — egyidőben az izraelitákéval. Egyéb lehetőség híján csak ezekbe járhattak az üvegesek gyermekei az első években. A szájhagyomány szerint jártak az izraelita iskolába is, mivel ez közelebb esett a gyárhoz. Ide jártak a tisztviselők gyermekei, mivel itt polgári szintű oktatást kaptak. Az viszont már bizonyítható, hogy 1884-től Beréndre jártak az ajkai katolikus gyermekek, így az üveggyáriak is, amikor az ottani iskola megnyitotta kapuit. A gyermekek