Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

akkor hangoztatták a gyárosok, ha az az ő érdekeiket szolgálta, de figyelmen kivül hagyták akkor, ha az a munkások jogait védte. Erre mutat a fiatalkorúak törvénytelen alkalmazása is, amit a monográfus az üveghutákban tapasztaltakról írt: ,,E viszonyokon, valamint egyéb visszaéléseken, mint p. o. a 10—12 éves gyermekek alkalmazásán — kik mint forma- vagy bábtartók még éjjeli munkánál is alkalmaztatnak — ... Az iparfelügyelői intézmény 1888-ban történt életbelépte óta a fönt vázolt állapotok sokban már is javultak, mivel a visszaélések az ellenőrzés által felderíttetvén, a gyárosok igyekeznek ezen reájuk nézve szégyenletes állapotot megszüntetni, illetve enyhíteni és javítani."

126 Az iparfelügyelet azonban csak a gyárosok módszereit változtatta meg, akár az inastörvénynek csúfolt ipartörvény is, amely a kiskapukat az iparosok számára tovább is meghagyta. Különösen vonatkoztatható ez az üveghutákra, mivel az üvegfúváshoz nem kellett képesítést szerezni, mint például a magát önállósító üvegcsiszoló szakmához, amit a csiszoló műintézetek vezetői — csehországi példák nyomán — nálunk is meghonosítottak. Ama bizonyos kiskapukat az ipartörvény 115. §-a szélesre tárta az üveggyárosok előtt, amikor megengedte, hogy a hutában — orvosi jóváhagyással, illetve szülői beleegyezéssel — fiatalkorúakat is alkalmazhassanak. A törvény kijátszásában mégsem a törvény alkotói, hanem inkább azok az ipartestületek hibáztathatok, melyek az engedély megadásánál az ipar érdekeit, nem a fiatalkorúak egészségét tartották fő szempontnak. De nem volt minden rendben az 1884. évi ipartörvény hatályba lépése előtt az ajkai üveggyárban sem. Legalábbis erre vall az alábbi alispáni jelentés: ,,Folyó évi 48123 sz. a. kelt nagybecsű meghagyására való hivatkozással tisztelettel megkérem a nagyméltóságú földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministériumot, hogy azon okból, mert a gyárak megvizsgálása alkalmából az ajkai üveggyárt érdeklöleg további eljárás szüksége merült föl — a veszprémi járásból pedig a jelentés hiányosan érkezett be —, a már idézett rendelettel bekívánt jelentésem fölterjesztésére halasztást adni méltóztassék. Veszprém, 1883. évi november hó 21-én. alispán helyett Kolossváry József megyei főjegyző."

127 Bár a jelentésből nem derül ki, hogy miért volt szükség az ajkai üveggyárban a további eljárásra, a vizsgálatra adott idő elégtelensége komoly rendellenességekre mutat. Hogy ezek nem a termelés technikai részével voltak kapcsolatban, azt a gyár kereskedelmének rohamos növekedéséből láthattuk. Annál valószínűbb, hogy a problémák egyrészt az üzem korszerűsítésével járó iparhatósági követelmények betartásának hiányosságaiból, másrészt pedig az ugyancsak szigorúnak tartott 1872. évi ipartörvény előírásainak be nem tartásából származtak. De hogy az ipari üzemekben uralkodó állapotok tették szükségessé az iparfelügyelői intéz-