Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

III. A Neumann-korszak 13 éve 1. Az első három év küzdelmei Az ajkai üveggyár alapítása — ellentétben az elődjének tartott, erdőirtásra létesített úr kúti val — már kifejezetten kapitalista vállalkozás volt, ami az előzmények ismeretében meggondolatlan cselekvésnek is tűnhet. Az alapító szeme láttára hunytak ki ugyanis a dunántúli üvegolvasztó kemencék tüzei, neki pedig ismernie kellett annak okait is. Ezek az okok pedig hatottak az új létesítményre még akkor is, ha az már nem vándorló hutának, hanem állandó telephelyű igazi gyárnak épült. Ez arra vall, hogy az alapító nemcsak jó szakember, de kiváló kereskedő is volt, aki a huták megszűnésében nemcsak azok tragédiáját látta, de okult is azokból, felfedezve az ebből adódó lehetőségeket is. Az alapító sajátos módon éppen azokat az okokat vette számításba tervei megvalósításához, melyek elődei vesztét okozták, a vasutat és a szenet, illetve a rohamosan növekvő faárakat, amit a vasútépítés okozott. Amellett, hogy számított a többi dunántúli huta megszűnésére is, bizonyára figyelembe vette a többi üveggyár földrajzi elhelyezkedését, ami igen kedvező képet mutatott. Egy századvégi felmérés szerint ugyanis a 63 vármegye közül csak 17-ben volt üveggyár — ebből: ,,5—5 Nógrád és Trencsén vármegyékben, 2—2 Gömör, Máramaros, Sáros és Zólyom vármegyékben, 1 — 1 pedig Bars, Bereg, Bihar, Csik, Esztergom, Fogaras, Heves, KrassóSzörény, Szatmár, Veszprém és Zemplén vármegyékben."

59 Az 1896-ban üzembe lépő esztergomi gyárat nem kell figyelembe venni, mivel ekkor az ajkai üveggyár már a Kossuch cégé volt.

60 Az alapításkor viszont még létezett Somogyban a lukafai és Zalában a vétyempusztai üveggyár. Nem számítható ide az 1876-ban már megszűnt úrkúti üveghuta. A m. kir. központi statisztikai hivatal 1884—85. évi kimutatása szerint Magyarországon 36 üveghuta — üveggyár — működött, ebből viszont csak kettő volt a fél országrésznyi Dunántúlon, az ajkai és a magyarlukafai. Ez pedig olyan piaci lehetőséget ígért, ami mindenképpen megérte a vállalt kockázatot az alapító számára. Az igazi — és valóban erős — versenytársak azonban az ország határain túl: Ausztriában és Csehországban voltak, ahol legalább fél évszázaddal voltak előbbre nemcsak az üvegkészítési technikában, hanem az elérhető piacok megszerzése tekintetében is. Különösen állt ez Ausztriára, mivel a közös vámterületre vonatkozó 1867: XII. törvénycikket, amely lejárt, az 1878: XX. törvénycikkel újabb tíz évvel meghosszabbították. Ennek előnyeit az uralkodó államfél élvezhette csak igazán, mivel olcsóbb és jobb termékeinek behozatalát a vámszövetség törvényesítette. Bár a szerződés betűi 568